Véget ért a Magyar Színházak 37. Kisvárdai fesztiválja
Június 20. és 28. között újra színjátszók vették birtokukba Kisvárdát. Határainkon túli és anyaországi magyar társulatok, valamint színházi alkotónak készülő fiatalok részvételével zajlott a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválja, amely idén is sokrétű programmal várta a közönséget.
A fesztivál versenyprogramjában tizennyolc előadás, három végzős vagy frissdiplomás színinövendék bemutatkozása, három versenyen kívüli előadás, közöttük Meister Éva Víziboszorkány című monodrámája, valamint a Várszínházi Esték nyolc produkciója kapott helyet. Az előző napi előadásokról való beszélgetés alkalmát kínálta a Szakmai Klub. A színpadi alkotás különféle mesterségeiben jártas meghívottak osztották meg véleményüket az alkotókkal, az érdeklődő felnőtt közönséggel, valamint azokkal a magyar egyetemi hallgatókkal, akik színésznek, rendezőnek, dramaturgnak vagy szakíróknak készülődnek határon innen és túl. A programot workshopok tették változatossá, és az immár nélkülözhetetlen Kisvárdai Lapok hajnalban született kritikái kísérték – jelezve, hogy Kisvárda nemcsak seregszemle, hanem reflektív szakmai műhely is.
Egy fesztiválműsor összetétele a kínálkozó előadások, anyagok függvénye. A zene nem csupán kísérőelem volt – sok esetben maga is szereplővé vált: tíz előadásban kortárs magyar zeneszerzők művei nem pusztán kísérték, hanem aktív részeseivé váltak a színpadi történetmesélésnek. Szerelem, fiatalság, kirekesztés, groteszk humor és filozófiai mélységek – mindezt élő vagy felvételről szóló zenei világok tettek emlékezetessé.
A programsorozat a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a Maladype Színház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös előadásával, A bábjátékos című produkcióval zárult.
Balogh Tibor művészeti tanácsadó idén tizedik alkalommal válogatta a fesztivál műsorát.
A díjazott produkciókat és kiemelkedő alkotói teljesítményeket a fesztivál szakmai zsűrije értékelte. A szakmai zsűri tagjai: Almási Zsolt, tanszékvezető egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke, Balázs Zoltán (elnök), színész-rendező, a Maladype Színház alapító-igazgatója, Kiss Anna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, Lőkös Ildikó, a Játékszín vezető dramaturgja és Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Színház igazgatója.
A legjobbnak ítélt előadásokat az alábbiakban ismertetjük:
A legjobb előadás díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című produkciója kapta, amely Tompa Gábor rendezésében egy sajátos látomásban kiteljesedő, harmonikus világot tár a nézők elé.
A legjobb rendezés díját Bocsárdi László vehette át, aki a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával vitte színre az Angyal szállt le Babilonba című előadást; a zsűri nagyívű, erőteljes és plasztikus színpadi megvalósítását emelte ki.
A színészi alakítások közül a férfi kategóriában Farkas Loránd (Kolozsvári Állami Magyar Színház) részesült elismerésben, aki Én vagyok a szél című előadásban A másik szerepét mélyen átélt, míves megformálásban jelenítette meg.
A legjobb női alakítás díját Pámer Csilla kapta, aki két előadásban is kiemelkedőt nyújtott: a Szabadkai Népszínház Tyúklétra című előadásában Vakosné, valamint a Kosztolányi Dezső Színház Angyalok a lombok között című produkciójában Gerda és Petra szerepeit formálta meg részletekben gazdag, intenzív játékkal.
A fiatal tehetségeket elismerő Teplánszky Katalin-díjat idén ketten is elnyerték: Rózsa László, aki a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának és a budapesti Karinthy Színháznak az Az anya című koprodukciójában nyújtott érzékeny és hiteles alakítást A fiú szerepében; valamint Szilágyi Míra, aki a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Liliom című előadásában Juliként mutatott be finomhangolt, őszinte és differenciált színészi munkát.
A látványvilágot is díjazták: a legjobb díszlet díját Márton Erika érdemelte ki a Liliom többdimenziós, asszociatív díszletéért, míg a legjobb jelmez díját Andrada Chiriac vehette át Az anya című előadás rafináltan kidolgozott, hatásos jelmezeiért.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ közös díjait három produkció is elnyerte: a Nemzeti Színház és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása, Az öngyilkos, a virtuóz társulati munka elismeréseként. Díjat kapott a Kosztolányi Dezső Színház együttese is az Angyalok a lombok között című előadás újító szellemű, kollektív megvalósításáért. Ugyanezen díjat érdemelte ki Ifj. Kucsera Géza és Pálfi Ervin, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulat művészei, akik a Tyúklétra – avagy mi csorog a nyakunkba című előadás egyedi és sokrétű zenei világának organikus, adekvát ötvözésével járultak hozzá az előadás sikeréhez.
Végül, Kisvárda Város Polgármesterének díját Mezei Kinga művészeti vezető és rendező kapta, aki a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Novem Színházi Szervezet Hangyabefőtt című összművészeti produkciójában megvalósított, magas színvonalú, egyedi szemléletet tükröző közösségformáló munkája, valamint műhelyteremtő és -megtartó tevékenysége révén érdemelte ki az elismerést.
A zsűri különdíját Tóth Jess, Tatár Zsuzsa és Borsos Tamás színművészek kapták,
a csíkszeredai Csíki Játékszín Szar ügy című előadásában nyújtott önazonos és szuggesztív összjátékukért.
A fesztivál díszvendége, Eperjes Károly külön méltatásban részesítette Szabó Reginát, aki versenyen kívül mutatta be a Péterfy-Novák Éva: Egyasszony című mű alapján készült akadémiai vizsgaelőadását. Elismerése jeléül Eperjes Károly fellépési lehetőséget és szerepet ajánlott fel a fiatal színművészhallgatónak.
A Színházfüggők Debreceni Társasága különdíjat adományozott az Alföld Színpadnak a Federico García Lorca: Bernarda Alba háza című előadásért – különös tekintettel a nagyszerű világításra. Az előadást Sóvágó Csaba rendezte.