Biró Zsombor Aurél: Könnyű nekem a föld / Orlai Produkciós Iroda
Vígjátéki hagyományokra támaszkodó kortárs magyar színdarabot láthatunk a Szkéné Színházban.
Pataki Ferenc, Péterfy Bori, Bíró Panna Dominika fotó: Éder Vera
Az évtizedes családi titok miatti elhallgatások, majd félreértések homálya fedi a szereplők valódi motivációit. A felütésben és még egy darabig jótékonyan keveset tud a néző, ahogyan a cselekmény szerint a fiukhoz Koppenhágába látogató szülők is. Az utóbbiak kevésbé örülnek ennek, mi határozottan élvezzük a tisztázandó emberi és családi kapcsolódásokat. A második részben elérkezik az idő, amikor Miklóson, az édesapán kívül mindenki tud mindent, és ez a hiány adja az összetartó erőt.
Biró Zsombor Aurél Könnyű nekem a föld című, családi történet Magyarországtól 1307 kilométerre műfajmegjelölésű színdarabját az Orlai Produkciós Iroda mutatta be.
Máté Gábor rendező jól érzi, hogy a fiatal szerző szövegvilágainak középpontjában egy, a környezetére nyomasztó súllyal ható karakter áll. Nem kell feltétlenül vér szerinti apának lennie a centrumba kerülőnek, ám olyannak igen, akinek maszkulin karizmája alól szinte lehetetlen szabadulni. Ilyen a 2031 című színdarab rendezője, tanára Gelléry, és hasonló fogantatású a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című regény megközelíthetetlen apafigurája is.
Archetipikus apa Miklós, a Könnyű nekem a föld megtörhetetlenje is. A családfő oly vitalitással jelenik meg fia nappalijának küszöbén, mintha gyakran találkozna a fiával. Miklós minden körülmények között gondoskodik a családjáról. Kíméletlen, aggasztó nevetése azonban az apáé, aki mindig eléri, amit akar. Pataki Ferenc szuggesztív szövegáriái alól nehéz kivonnia magát a nézőnek. Miklós nem akarja elfogadni a személyiségek határait, mindenkit tulajdonának tekint, de nagyon tudja, hogy hol és miképpen kell engednie. Pataki alakításának legszebb pillanatai a visszalépések. Jól tudja, hogy a család összetartása, a gyerekek nevelése felesége, Erzsébet elévülhetetlen érdeme. Miklós a mindenkori hatalomváltások örök győztesei közül az egyik.
jelenet az előadásból
Vigyázol a kisfiamra, teszi fel a költői kérdést inkább magának semmint a másiknak Erzsébet. Péterfy Bori adja a rettenetesen gondoskodó édesanyát. Nagy gond lenne, ha Erzsébet nem lenne, de nehéz elviselni gondoskodását a már felnőtt gyerekeinek. Az anya számára a tudás a létezés alapja. Péterfy gesztusainak, roppant kifejező arca minden rezdülésének jelentősége van. Azonnal megbántódik, ahogy a családban elfoglalt pozícióját veszélyben érzi. A nemtudás számára a vereség előrejelzése. Legszebb pillanatai az őszinte megrendülésé. Fia valódi szexuális orientációja kirántja a talajt a lába alól, igyekszik ezt nem mutatni, de erre egyre kevesebb az ereje.
A házaspár fia, Csongor szokatlan főszereplő. Attól a pillanattól nem önmaga, hogy meglátja édesapját. Kordában kell tartania a simogatáshoz szokott kezét és az érintésre vágyó testét. A fiatalember mégsem lázad szülei ellen, éppen ellenkezőleg: illeszkedni igyekszik az elvárásokhoz, ám képtelenség mindenki kedvére tenni. Rendhagyó apa-fia kapcsolatot működtet az előadás, hiszen Miklós és Csongor mindennek ellenére ragaszkodik egymáshoz. Katona Péter Dániel számára így kevés a lehetőség a cselekvésre, de éppen emiatt drámai hős. Csongor identitáskeresése, hogy már nem gyerek, de még nem is felnőtt, egészen a drámai krízisig jut. A második felvonás cselekvéshiánya a tragédia előszobája. Katona rendkívül érzékeny elsőszülöttet játszik nagyszerűen, akit apaimádata akadályoz saját élete elkezdésében.
Márfi Márk a szeretnivaló ösztönember a koppenhágai albérletben. Amikor Márfi megjelenik borítékolható, hogy történik valami izgalmas. Vaszilij belépője kamasz- és fiatalkorunk legszebb napjait idézi. Nincs férfi, aki egy átdorbézolt éjszaka utáni hajnal derengésében ne szeretett volna zsákmányolni legalább egyszer közlekedési táblát. Vaszilij megad magának tehát mindent, miközben ragaszkodása és szerelme is egyértelmű. Alapjaiban komikus figura a katonai behívója elől menekülő orosz, ám a kajlának tűnő fiatalember már az első jelenetében önazonos férfi, hiszen nem kell senkinek és semminek megfelelnie.
A szülők látogatása gyereküknél, ez az annyiszor látott szituáció a második felvonásra telik meg igazán élettel, mert a szereplőknek életbevágó, elodázhatatlan döntéseket kell hozniuk. Vélhetően erre utal a cím is, hiszen a korcsoportok közötti különbségek talán a másvilágon eltűnnek, ezen a világon azonban marad a feszültség.
Márfi Márk, Katona Péter Dániel
A politikai és társadalmi közbeszéd tárgya volt már az elmúlt nyolc év, ahogy most joggal téma az elmúlt tizenhat év. A Könnyű nekem a föld fontos témát boncolgat, mert a harmadik köztársaságról, tehát az 1990 májusa óta tartó rendszerről mond vitriolos ítéletet. A mai huszonévesek, Regina (Gellért Dorottya) és Szilvi (Bíró Panna Dominika) őket képviseli, nem véletlenül érzik úgy, hogy az idősebbek ellopták tőlük az esélyt a boldogulásra Magyarországon. A lírai szépségű végjáték sejteti, hogy rezsimek jöhetnek és mehetnek, de a magánélet, az egyén boldogulása fontosabb kell legyen bármely rendszernél.
