Ibsen: Peer Gynt / Stúdió K Színház
A Stúdió K Peer Gynt című előadása odüsszeuszi utazásra visz bennünket. Bolyongunk. Az anyaöl ismerősségétől, sötét és nyirkos útvesztőkön át a megnyugvásig. A belenyugvásig. Vagy a nagy felismerésig. Mondjuk, hogy nem vagyunk magunk, vagy, hogy nincs olyan, hogy hiába. Nem létezik elvesztegetett idő. Nincs elherdált ifjúság, naivan odaajánlott hűség, elvesztegetett figyelem, csak egymás mellett sínpárként haladó történetek, melyek olykor keresztezik egymást.
Fotók: Stúdió K Színház
Nagypál Gábor Peer Gyntje egységesen szenvedélyes, azonban magába szívja környezete változásait, önmagához tapasztva a történéseket, több és több, gazdagabb, árnyaltabb lesz. Mindezek mellett szívszorító látni, ahogyan a néző számára szimpatikus, pimasz fiatal elveszti ifjúsága ártatlanságát, kapzsiságba, számításba és önzésbe mártózik, hogy aztán aggastyánként, ruháit levetve, lelkével simuljon volt szerelme ölébe. A színész bámulatba ejtő jelenléttel tartja fönn a néző érdeklődését minden jelenetben: koncentrált, lelki mélységen alapuló részletes karakterábrázolás és ösztönös ráérzésekből következő színészi megoldások jellemzik. Apró gesztusokkal történő művészi „artistamutatványok” tűzdelik alakítását, melyek segítségével fejezeteket mesél el egy-egy hümmögéssel, kacajjal, vagy kéztartással.
Solvejg egyszerű tisztaságával sodorja magával a nézőt. Dalát klarinéttal játssza, mely misztikus, szinte túlvilági elemként végigkíséri az előadást. Kurta Nikét nem sokkal a Peer Gynt előtt a Kurázsi és gyerekeiben láttam, ahol a prostituált Yvette Pottiert alakítja. Nagyon furcsa élmény volt számomra a természetesen csak bennem létező váltás, de hamar elfelejtődtek az ellentétek, mely a színésznő tehetségét fémjelzi, hiszen éppoly hitelesen alakítja a kiégett kurtizánt, amilyen bájosan és őszintén az ártatlant, az idén tavasszal konfirmált lánykát. Ahogy Peernél, itt is az apró részletek mesélik a legtöbbet – sohasem képzeltem például, hogy egy szabadon hagyott derék ennyire elemien tud mesélni romlatlanságról, érzékenységről, bátorságról. Ez utóbbi mindenképp dicséri Fekete Anna és Kálmán Eszter (jelmez és díszlet) munkáját is.
Nyakó Júlia csodás átváltozása hetvenpluszos öregből kívánatos és magabiztos hölggyé, varázslatos volt. Aase nyers, ám tengermély szeretetét bravúrosan menti át a Gomböntőbe, mely karakter mintha mindvégig a legjobbat akarná Peernek higgadtsága fehér fátyla mögött. Az alakítások sorából ki kell még emelnem Pallagi Melitta metamorfózisait is, melynek magja valami állandó, csalódottságából táplálkozó angyal lehet. Mindegyik általa megformált karakter meghatóan őszinte, mintha a művész minden alakba beletáplált volna valami hangsúlyosat saját tudatából és emlékarchívumából.
A lehengerlő színészi játékon túl Hegymegi Máté rendezésének tagadhatatlan alappillére a tűpontosan eltalált térválasztás, mely tereknek energiái, hangulatai, érzékeinket befolyásoló tulajdonságai nagyban építik az előadást. Az elképesztő kreativitással és eleganciával megalkotott jelenetek olyan lelki pulzálássá álltak össze, mely túllépte a gondolkodtatás határait, a néző együtt élt a szereplőkkel, nemcsak befogadhatta, de saját bőrén tapasztalhatta a történéseket.
Sokszor éreztem magam annak a gyermeknek, akinek saját képzeletéből állítottak össze egy virtuális, de lélegző világot, amit csak számára építettek, s mely helyre akármikor visszatérhet. Az alkotók játékossága nyert teret az előadás rengeteg pontján, mely kifejezetten jót tett a műnek. Mindemellett a szellemi szárnyaláson túl a csapat pontos és lelkiismeretes kivitelezést is magáénak tudhat, mely kettő sajnálatosan ritkán fordul elő együtt tapasztalataim szerint.
De öltözzenek melegen, valóban nagyon hűvösek tudnak lenni a lélek legmélyebb bugyrai.
Játsszák: Nagypál Gábor, Homonnai Katalin, Horkay Barnabás, Kurta Niké, Lovas Dániel, Meszléry Judit, Nyakó Júlia, Pallagi Melitta, Sipos György, Spilák Lajos
Fordította: Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa
Dramaturg: Garai Judit Zene: Kákonyi Árpád Kórus: Faust Fiúkórus, Incze Zsóka vezetésével Fény: Eőry Zoltán Jelmez- és díszlettervező: Fekete Anna, Kálmán Eszter Rendezőasszisztens: Tóth Réka Ágnes
RENDEZŐ: Hegymegi Máté
