Hagyomány és innováció

|

Velekei László a Győri Balett élén

Július 1-től új igazgatója lesz a Győri Balettnek, Markó Iván, Kiss János után Velekei László.

Velekei László, a Győri Balett új igazgatója

Senki számára nem váratlan ez a helyzet, mert őt választotta ki utódjának Kiss János, aki a Győri Balett egyik alapítója és majd harminc évig az együttes irányítója.  A mosonmagyaróvári születésű Velekei László szüleitől ismerte meg a tánc szeretetét. Először a néptánc okozott számára boldogságot, aztán a társastánc. Tízévesen édesanyja tanácsára választotta a balett-tanulmányokat Pécsett.  A művészeti középiskola törés volt az életében, mert nem volt benne annyi önfegyelem, ami ehhez kell.  Szeleburdi, álmodozó kiskamaszként nehezen fogadta el a fegyelmet, a sokféle szabályt. Valójában először nem is a mozdulatok művészete ragadta magával, hanem az a közösség, amellyel együtt élhetik át a táncon keresztül a csodát. Ez az érzés máig tart.  Kovács Zsuzsanna mesternő pedig ledöntögette azokat a falakat, amelyeket megfeleléskényszerből maga állított maga elé, és feszültté, görcsössé tették. Neki köszönheti, hogy egyszer csak érezte, hogy ez az életforma boldoggá teszi. Általa lett maximalista és nagyon erős hivatástudatú.

Végzés után pályafutása Markó Iván Magyar Fesztiválbalettjében indult 1996-ban. Itt táncolhatott a Nap szerettei, a Boleró és a Tánc az életért című Markó-koreográfiákban. Nagyon sokat tanult itt, de a fiatal együttes nem nyújthatta számára az anyagi biztonságot. Tovább kellett lépni. A Győri Balett magától értetődő választás volt. Szokta is mondogatni, hogy korosztályából ő az egyetlen, aki mind a két Győri Balett-igazgatóval dolgozhatott. Szerencsének tartja, hogy kezdetektől nagyon sok fontos feladatot kapott. Már kitűnt kiemelt szerepével Robert North Trójai játékokjában. Önálló nagy szólószerepet Marie Brolin-Tani Orfeójában kapott. A svéd koreográfusnő észrevette benne a szólistát. Utána, ahogy mondani szokták, a dominó eldőlt és sorozatban jöttek a nagy szólófeladatok: a Casanova, Romeo, a Hamlet, a Macbeth.

A nagy szerepekkel egy időben már foglalkoztatta az is, hogy a táncon keresztül is kibontakozzon, hogy ő – ahogy fogalmazott – „világokat teremtsen”, s elkezdett koreografálni.  Megérezte, hogy ez az igazi, ami az életét beteljesíti. Felismerés volt számára az, amikor megértette, hogy azért tanult annyi tánctechnikát, hogy minél gazdagabb kifejezési eszköztára legyen. A Győri Balett számára koreográfiái közül az Elan volt az első, s ezt követte sok: a Forgószél, avagy a képzelet csodája, a Randevú, a Kodály, majd a Kodály műveire a Romance, a Ne bánts!, az Egy varsói menekült, A Skarlát betű, az Anna Karenina, a Piano Plays – etűdök Liszt és Wagner műveire, amelynek az volt az érdekessége, hogy Balázs János játékára táncolták.

„Az életünk átformálódik, de a legfontosabb területünkön nem lesz stílusváltás”

Alkotásainak az az érdekessége, hogy nagyon sok közöttük a cselekményes balett. A kortárs koreográfusok többsége avíttnak érzi a táncon keresztüli történetmesélést, mert azt vallják, hogy erre ott a színház, a film. Ő pedig vállalja bátran, hogy azonosul az olvasmányélménye szereplőivel, de ő is szívesen talál ki alakokat és az alakoknak élettörténetet.  Ez a színházi forma valójában a markói örökség, az ő művészi kifejezési módjának továbbgondolása. Hisz abban, hogy az emberi sorsok felmutatása a táncművészet feladata is.

Öt évvel ezelőtt vette maga mellé művészeti vezetőnek Kiss János, s ő azóta is készült a vezetői feladatra. Igazgatói pályázatának a címe Hagyomány és innováció volt. A Győri Balett hagyományait ebben is követve ő is megszavaztatta társulatát (Markó Ivánt egy végzős balettosztály választotta vezetőnek, 1991-ben Kiss Jánost az együttes egyöntetű szavazata emelte ki a közösségből), s kinyilvánították, hogy vele képzelik el közös jövőjüket. Ő is megosztja a vezetői feladatokat. Maga mellé vette művészeti vezetőnek a Wiener Staatsoper szólistáját, a vezető táncost és koreográfust (az Örvény című balettje a Nemzeti Balett sikerdarabja azóta is). Így több ideje jut a szervezésre és a negyven éve működő együttes életének irányítására, a marketingre, a közönségszervezésre.

„Nagyon gazdag a magyar táncművészet”

„Az elmúlt időszak nem volt egyszerű, de már látszik az alagút vége.  Mind szimfonikus, mind cselekményes, mind kisszínpadi, mind nagyszínpadi produkciókból felkészülünk. Sok-sok tervünk van az egyetemmel való közös munkára, szeretnénk még jobban nyitni a győri középiskola felé. Marketingstratégiánkkal is a fiatalok felé fordulunk a közösségi oldalakon, a videotanításon keresztül.  Az életünk átformálódik, de a legfontosabb területünkön nem lesz stílusváltás.  A Győri Balettnek mindig is erőssége volt a sokszínűség. Nagyon gazdag a magyar táncművészet, egyre több az együttes Magyarországon, és a közönség figyelme is növekszik. Bízom abban, hogy akik eddig is szerették a Győri Balettet, azok továbbra is figyelemmel kísérik azt az új szakaszt is, ami az életünkbe eljött.”

CÍMKÉK: