Itt mindig otthon vagyunk
Évadhirdetés, kulisszajárás, tárlatvezetések, táncház és gyerekprogramok, Ádámok és Évák sorsolás, villámrandi a színészekkel – a Nemzeti Színház a magyar dráma napjához kötődően idén is kitárta kapuit, hogy a nézők otthonra leljenek benne.
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A telt házas esti Gála hatalmas sikerrel és vastapssal zárult – rímelve a Szarka Tamástól kölcsönzött címre: Itt mindig otthon vagyunk. A Gálán közreműködött Bodrogi Gyula, Berecz András, Szűcs Nelli, Rátóti Zoltán, Földes László Hobo, Szarka Tamás és a teljes társulat. Az est házigazdái Bordás Roland és Herczegh Péter voltak. Részletek hangoztak el a színház legsikeresebb előadásaiból, és Vidnyánszky Attila ismertette a következő évad előadásait.
„Ünnepi évadunk következik: tavasszal lesz 25 éves a Duna-parti épületünk, és 190 éve született meg a Nemzeti Színház. Igyekszünk megfelelni a ránk hagyott örökségeknek, amelyek közül Németh Antal igazgató gondolatait emelném ki: „A Magyar Nemzeti Színház legyen nyelvében magyar, lelkében nemzeti és legyen abszolút mértékkel mért színház” – fogalmazott szombati gálaesten Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.
Az első premier szeptember 25-én a Liliomfi. Szigligeti Ede örökzöld komédiája – amelyet 1849-ben mutattak be a Nemzetiben – igazi örömszínház, mert ünnepli a zsarnok (atyák) felett győzedelmeskedő fiatalokat, a színházat és az életet. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózai színészosztálya önfeledt örömmel meséli el a vándorszínész Liliomfi történetét.
Az első nagyszínpadi bemutató november 27-én egy orosz klasszikus lesz. Dosztojevszkij Ördögök című regénye egy széthulló világ látomása – egy olyan koré, amelyben a régi értékek elveszítették erejüket, az újak pedig még nem születtek meg. Vidnyánszky Attila rendezésében az Ördögök nem csupán egy politikai összeesküvés és egy radikalizálódó közösség története. Dosztojevszkij szereplőinek küzdelmén keresztül egy metafizikai dráma bontakozik ki: az Isten nélküli szabadság örvénye, a hit és hitetlenség dilemmája, a bűn, a felelősség és a megváltás lehetőségének fájdalmas kérdései jelennek majd meg a színpadon.
Vidnyánszky Attila arról is beszélt a Gálán, hogy az Ördögök három, – tematikailag egymással összefüggő előadás – középső része. Az első az előző évadban bemutatott Marxtőkéje, amelynek fő kérdése: hogyan tudja egy ideológia letarolni az egész világot, s hogy a gyilkos eszmék milyen utóélettel bírnak. Ezt a gondolatkört zárja majd le az Ördögök után a „sorozat” harmadik előadása, amely a 2027/2028-as évadban Franz Kafkától A per lesz. Vidnyánszky Attila harmadik igazgatói ciklusának utolsó, 2027/2028-as évadjából – mintegy beharangozásként, előre tekintésként – további címeket is ismertetett: az Elektra, A per és Az ember tragédiája alkotják majd annak a szezonnak a gerincét.
December 12-én Bodrogi Gyula színművészt ünnepli a teátrum, aki a Nemzeti Színház Nagyszínpadán mesél, játszik, énekel, emlékezik, és persze nevet és nevettet. Az esten pályatársak segítségével elevenednek meg a kezdetek: a néptáncos évek, a színművészeti főiskola csínytevései, az első színpadi és filmszerepek, legendás szinkronok és felejthetetlen játszótársak. A Bodrogi című előadást Olt Tamás rendezi.
Az öngyilkos és a Revizor Ревізор után ifj. Vidnyánszky Attila újabb előadást rendezett a beregszászi társulattal: a Gyulai Várszínházban tarott nyári bemutató után a Volt egyszer egy… című előadás 2027 januárjában lesz látható a Kaszás Attila Teremben. A Nemzeti Színházzal közösen létrehozott előadás messzire vezető kiindulópontja egy kötelező olvasmány, Jókai Mór A cigánybáró című írása.
Tóth Ede népszínműve, A falu rossza 2027 februárjától látható a Nagyszínpadon Rátóti Zoltán rendezésében. Tóth Ede rongyos vidéki komédiás volt, amikor 1874-ben elnyerte a fődíjat a Nemzeti Színház pályázatán A falu rossza című népszínművével. Rátóti Zoltán számára nagyon kedves emlék a 30 évvel ezelőtti szolnoki A falu rossza előadás, amelyben a főszerepet, Göndör Sándort alakította. „Ahogy akkor számomra is, szerintem minden színész számára jutalomjáték egy ilyen történetet életre kelteni a színpadon. Egyszerre kell nagyon komolyan venni a szereplőkben dúló szenvedélyeket és közben minden játékkedvünket is kiélhetjük. Ráadásul a népdalokkal a legbensőségesebb érzések is gazdagon megszólaltathatók.” – mondja Rátóti Zoltán, a jelenlegi előadás rendezőjeként.
„Mióta a társulatunkhoz szerződött Koltai Lajos remek életrajzi filmjének címszereplője, Vecsei H. Miklós, azóta tervezem, hogy a mozi sikerén felbuzdulva, de attól teljesen eltérő megközelítésben színre visszük az anyák megmentőjének tragikus életét” – mondta Vidnyánszky Attila, aki szerint Semmelweis Ignác (1818–1865) szülész-nőgyógyász a reformkor és a szabadságharc fegyvertelen hőse: nemcsak hazájáért, hanem az egész emberiségért áldozta egészségét, s végül életét. A Semmelweis bemutatója február 19-én a Gobbi Hilda Színpadon. A produkció a 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiával közösen valósul meg.
Az ötödik pecsét premierje 2027 márciusában lesz a Gobbi Hilda Színpadon. Sánta Ferenc regénye és Fábri Zoltán legendás filmje, Az ötödik pecsét a 20. századi magyar kultúra egyik legmegrendítőbb erkölcsi parabolája. Andrej Mogucsij színpadi víziójában a mű hétköznapi tere az emberi lét univerzumává tágul, a kocsmai beszélgetés pedig az Utolsó ítélet színterévé változik át.
Sütő András születésének 100 éves évfordulójára tűzi műsorra a Nemzeti az Egy lócsiszár virágvasárnapja című előadást. Sütő 1974-ben Heinrich von Kleist Michael Kohlhaas című kisregénye nyomán írta meg a művet. A történet főhőse Kolhaas Mihály, a békés, mélyen vallásos lókereskedő, aki feltétlenül hisz a törvényben és az igazságos társadalmi rendben. Az előadás premierje nyáron látható a Gyulai Várszínházban, Fejes Szabolcs rendezésében.
Az évad végén kezdődnek az előkészületei és 2027 őszén lesz a bemutatója a Nizsinszkijék című előadásnak a Gobbi Hilda Színpadon. Kirill Fokin – akinek King Lear Show című Shakespeare-átiratát 2024 óta nagy sikerrel játssza a Nemzeti – ezúttal egy újabb történetet írt, amely a művészi felemelkedésről és az érte fizetett súlyos árról és mindenekelőtt a szerelemről szól. Vaclav Nyizsinszkij a balett legendás alakja, a 20. század elejének legnagyobb férfitáncosa volt, aki egy magyar nőt, – Pulszky Romolát – , vett feleségül, a kor legnagyobb magyar drámai színésznője, Márkus Emília és Pulszky Károly művészettörténész lányát. Nyizsinszkij Kijevben született, Varsóban keresztelték, Szentpéterváron tanult, Párizsában vált világsztárrá, magyar arisztokrata nőt vett feleségül, bejárta az Egyesült Államokat és Dél-Amerikát, Svájcban elhatalmasodott rajta az elmebetegség, Sopronban menekültként élt, Angliában halt meg a hidegháború kezdetén. Élettörténete valóságos nemzetközi eposz.
A János vitéz és A helység kalapácsa után Vidnyánszky Attila újra Petőfit rendez. Ezúttal nem a költő valamely műve elevenedik meg a színpadon, hanem magáról a költőről szól majd a darab. Az életrajzi villanások között az életmű kincsei Szarka Tamás megzenésítésében hangzanak majd el. A Vidnyánszky Attila és Szarka Tamás alkotta szerzőpáros olyan közös munkák sikereit tudhatják magukénak, mint a Nemzeti új évadjában is műsoron lévő Esthajnal és Csongor és Tünde című előadások. A Petőfi premierjét 2027 nyarára tervezi a színház.
Fehérlófia, A szegény ember és a buta ördögök, Rózsa és Ibolya előadásokkal bővül a Nemzeti Színház tavaly elindított sorozata, a Magyar Népmese Háza. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező-hallgatóinak, a Soproni Egyetem látványtervező diákjainak és a Nemzeti Színház fiatal művészeinek közös projektje a Kárpát-medence népmesekincsét tárja a 4-8 éves gyerekközönség elé. Két új önálló est is látható a 2026/27-es évadban: Berecz András: Özönvíz és Földes László Hobo: Tiltott gyümölcs (31 dosszié).
