Meghalt Fekete Mária jelmeztervező (1942 – 2024)
Szőke István rendező állandó munkatársa volt
Fekete Mária jelmeztervező, grafikusművész szeptember 6-án, péntek hajnalban otthonában örökre elaludt – adta hírül a fia közösségi oldalán.
Fekete Mária hosszú évtizedeken át a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt jelmeztervezőként. Később megalapította a hamar népszerűvé vált Nat-Mat Műtermet a Rákóczi út 13-ban, ahol hazai, sokszor maga tervezte anyagokból készített jól hordható, divatos ruhákat, melyek közben a hagyományos magyar ruhákat idézték.
Édesanyja a 2. világháború vége után a Gyarmat utcai filmlaborban helyezkedett el diszpécserként, a gyerekek pedig a filmlaborba jártak ebédelni. Ha jók voltak, beülhettek a varázslatos muszterszobába. Fekete Mari később a Teleki Blanka Gimnáziumban tanult, s mellette Vén Emil szabadiskolájába járt rajzolni, ahol modell után alkottak. A budapesti Iparművészeti Főiskolára elsőre fölvették jelmeztervezés szakra Schäffer Judit tanítványaként. Tőle tanulta: a jelmez a színpadon képileg van jelen. Pályáját a Pécsi Nemzeti Színháznál kezdte, majd a Magyar Filmgyártó Vállalat munkatársa lett. 1973–1974 között a debreceni Csokonai, 1977–1978 között a Békés Megyei Jókai, 1978-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Közben folyamatosan tervezett fővárosi és vidéki, többek közt a szolnoki, a kaposvári, az egri színházaknak is, Szőke István állandó munkatársaként. Többször dolgozott televíziós produkciókban is. A stílusok, a korok alapos ismerete jellemezte. A jelmezei a gondolatokat, érzelmeket, jellemeket nagy fantáziával fejezték ki.
FEKETE MÁRIA (Bp., 1942. augusztus 20.– Bp., 2024. szeptember 6.); jelmeztervező, grafikusművész. Tanulmányait 1960–1965 között végezte a bp.-i Iparművészeti Főiskola jelmezszakán. Pályáját a Pécsi Nemzeti Színháznál kezdte, majd a Magyar Filmgyártó Vállalat munkatársa lett. 1973–1974 között a debreceni Csokonai, 1977–1978 között a Békés Megyei Jókai, 1978-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Vendégként tervezett fővárosi és vidéki – szolnoki, kaposvári, egri – színházaknak is, s rendszeresen dolgozott a televízió számára.