Aki mindig színész akart lenni

|

Bóta Gábor: Gálvölgyi 70

Ismerős, nevetős arc a borítón. Könnyen utánanyúl a könyvszerető ember a boltban. Bóta Gábor Gálvölgyi János születésnapjára készített interjúkötetet.

Nem a címszereplőt beszélteti, hanem nyolc nőt és tizennégy férfit. Arról a férfiról, aki tehetséges, művelt, szeretni való, kíváncsi, zárkózott, barátságos, udvarias, szerény – és sorolhatnám még azokat a jelzőket, melyet róla mondanak barátai, rokonai, munkatársai. Bóta Gábor remekül válogatta össze beszélgetőtársait – mert nemcsak ők maguk ismert, érdekes emberek, hanem mert egészen másképp látják Gálvölgyi Jánost, mint ahogyan a közvélekedés beskatulyázta.

Igaz, könnyű helyzetben van a szerző, hisz már korábban is írt könyvet a népszerű színészről – pontosabban a Rátonyi Róbert írta opuszt folytatta, frissítette – emellett rádiós műsoraiban, tévés beszélgetéseiben is gyakori vendége. Vagyis jól ismeri őt, jól ismeri az életét. Mégis föltűnő a gondossága, hogy minél szélesebb spektrumot fedjen le az interjúalanyaival. Olyan puzzle ez a kötet, melyből plasztikusan kirakható egy művész arcképe.

Ráadásul a különféle területről megszólaltatott emberek vallomásai izgalmasan feleselnek egymással. Gálvölgyi Judit, a feleség arról beszél, János mennyire zárkózott, szemérmes, míg legkedvesebb partnereinek egyike, Hernádi Judit pedig mintha épp ezért értékelné nagyra a barátságukat, hogy egymásnak ki tudnak nyílni. Pelsőczy Réka, aki a fiatalabb generáció képviselője, és rendezőként dolgozott Gálvölgyivel, főleg az intellektusát, ritmus- és humorérzékét emeli ki, és hogy ő mindig szólista, akárhányan is legyenek körülötte a színpadon. Ehhez hasonló, ahogy Ungvári Tamás fogalmaz róla: „… amikor János bejön a színpadra, akkor derül ki, hogy a színpad mitől színpad”.  Rózsa György, a kitűnő tévés a kitartását és a sokoldalúságát emeli ki, ahogy Sas József is vagy Ónodi György. Szegvári Katalinnal középiskolás koruk óta jóban vannak, mindketten diákszínjátszók voltak, szövetségük egy életen át tart, s közben a diákcsínyekből olyan paródiaműsorok nőttek ki, mint például a mai napig megunhatatlan Felvonulók kérték. De nemcsak ő beszél kulisszatitkokról Gálvölgyivel kapcsolatban, hanem hajdani igazgatója, a mai napig rendezője, Szirtes Tamás is, aki az improvizációs készségét méltatja. Pedig közismert, hogy Szirtes Tamás milyen aprólékos gonddal állítja be a jeleneteit, minden másodpercet pontos megtervezve. De úgy véli, Gálvölgyi pompásan tölti ki a neki szabadon hagyott helyzeteket.

Bóta Gábor külön fejezetbe gyűjtötte a színészpartnerek vallomásait,  többek közt Benedek Miklósét, akihez több évtizedes „egymásfigyelés” fűződik, akinek 37 évvel ezelőtt kis kézírásos levélkében gratulált a Jászai-díjához, amit Benedek Miklós azóta is őriz. Sok-sok rádió- és tévéjátékban dolgoztak együtt, míg el nem érte őket a közös színpadi siker: a Napsugár fiúk. Kettejük hasonló színházi gondolkodását, közös vonásaikat, a hagyományok iránti tiszteletüket hangsúlyozza Benedek. Bodrogi Gyula – aki igazgatója is volt a Vidám Színpadon – arra a kérdésre, hogy „Mit tud szerinted?”, egyszerűen visszakérdezett: „Azon kívül, amit tud?” Alföldi Róbert azt emelte ki, hogy bárhol dolgoztak együtt, mindig sokat segített neki, nem hagyta magára. Ahogy Kovács Patrícia is azt meséli, hogy mennyire izgult az első próba előtt, s hogy milyen összhangban találták meg a színpadi helyzetek igazságait és komikumát. Nagy Sándor afféle szakmai apának tekinti őt, akitől rengeteg szeretetet és odafigyelést kap, ahogy Szervét Tibor is, a szakmai egymásra találás mellett egy felnőttkori barátság megszületéséről mesél. És Pásztor Erzsi is hasonlót mond – hogy Gálvölgyi milyen figyelmes kollégája, partnere volt akkor is, mikor úgy érezte, kicsit a pályája szélére került.

Hosszan lehetne még sorolni a lélekemelő, elgondolkodtató történeteket – melyek értékét nem csupán az adja, hogy egy ismert, elismert művészről szólnak, hanem hogy olyan emberi helyzeteket, sorsfordulókat mutat föl, melyekkel könnyű azonosulni. Bóta Gábor vállalkozása nem azért különleges, mert interjúkon keresztül hoz közelebb egy embert – ezért is, persze –, hanem mert megtalálta azt a kényes egyensúlyt, hogy se az intimpistáskodás, se az elfogódott piedesztálra emelés felé ne billenjen el a születésnapi kötet. Így igazi színháztörténeti dokumentumot tarthat kezében az olvasó, miközben barátságról, szerelemről, családról, vágyakról és csalódásokról is olvashat egy valódi nagy színész köszöntése ürügyén.

Bóta Gábor: Gálvölgyi 70 – Beszélgetések Gálvölgyi Jánosról

(Az interjúalanyok: Alföldi Róbert, Bank Tamás, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula, Farkasházy Tivadar, Gálvölgyi Dorka, Gálvölgyi Eszter, Gálvölgyi Judit, Gyémánt László, Hernádi Judit, Kalmár Tibor, Kovács Patrícia, Nagy Sándor, Ónodi György, Pásztor Erzsi, Pelsőczy Réka, Rózsa György, Sas József, Szegvári Katalin, Szervét Tibor, Szirtes Tamás, Ungvári Tamás) 

Kossuth Kiadó, 2018

CÍMKÉK: