Aki egyszer rossz útra tér, örökre elveszett?

|

Álom luxuskivitelben – Radnóti Színház

Októberben mutatta be a Radnóti Színház Truman Capote Álom luxuskivitelben című kisregényéből készült színművet Richard Greenberg színpadra alkalmazásában, Hárs Anna fordításában, Valló Péter rendezésében.

Rusznák András és Sodró Eliza          Fotók: Ofner Gergely, Radnóti Színház

Truman Capote Álom luxuskivitelben című kisregénye 1958-ban jelent meg, majd néhány évvel később, a filmváltozatot is bemutatták. Audrey Hepburn alakítása nyomán a főszereplő Holly Golightly figurája ikonikus nőalakká vált. A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső, naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket. Elsősorban Fredét, a pályakezdő íróét, aki kitartóan és odaadóan igyekszik megszelídíteni ezt a megzabolázhatatlan tüneményt. A Richard Greenberg által adaptált darabot Magyarországon először a Radnóti Színház tűzte műsorára, Sodró Elizával és Rusznák Andrással a főszerepben.

A címet hallva ki ne a filmre asszociálna. Bevallom, nagyon régen láttam, és csak az atmoszférájára emlékszem. Meg persze Audrey Hepburnre, az őzike szemeire. Ám véletlenül se essünk abba hibába, hogy egy színdarabot egy mozifilmmel hasonlítsunk össze, és Sodró Elizát Audrey Hepburnnel. Mégsem tehetünk másképp. Sodró Eliza – bár színészi kvalitásait már sokszor bizonyította, többek között a Radnóti színpadán – ezúttal mégsem hozza a várt karaktert. Hiányzik Holly könnyed bája. Nemcsak a film Hollyjáé, hanem a Capote-regényé is.

Sodró Eliza, Nagy Márk, Baki Dániel, Berényi Nóra Blanka, Rusznák András

A történet helyszíne a korabeli New York. Pont, ahogy képzeljük: füstös és teli van színes, gazdag, különc alakokkal. No meg szép nőkkel. Akik pénzért és a siker ígéretéért bármire képesek. A valóra vált álmok és nagy remények világa. Szerelmi szabadság, szerelem nélküli együttlétek. Holly vidéki lány, aki „feljött” a világvárosba, hogy vigye valamire. Hogy boldog és gazdag legyen. Megtalálja álmai lovagját. Addig azonban él szépségével – mert itt mi mással tudna –, és alkalmi légyottokat bonyolít le. Mosdópénzt kér a férfiaktól, és nem elégszik meg kevéssel. A legújabb divat szerint öltözködő lány, aki elmondása szerint szereti a bőrtárcák illatát, a mellékhelyiségben keresi kenyerét… A lehető legmélyebbre süllyed, hogy feljebb jusson. Törekvése azonban nem rideg becsvágy, hanem vágy valami jobbra, szebbre, amit szerinte csak anyagi javak által érhet el. Egy exnáci, Rusty Trawler (Nagy Márk) szeretője. Társaságukban rajta kívül kivénhedt kéjencek, zenészek és selyemfiúk is megfordulnak.

Holly a flitteres éjszakából kicsi, kopár albérletébe tér „haza”. Sivár, nyomorúságos hajlék, betekintést enged a csillogás mögötti ürességbe. Holly magányában szomszédja, a pályakezdő író, Fred (Rusznák András) ablakán bemászva, a fiú ágyába bújik. Felkínálja magát neki, ám Fred ellenáll. Romlatlan, romantikus lélek, neki az efféle csak szerelemből megy. Ám elkerülhetetlenül beleszeret a légies, bolondos teremtésbe. A lány azt kérdezi, kap-e pénzt az írásaiért. Ezen a ponton már nyilvánvalóvá válik kettejük erkölcsi ellentéte. Itt már tudjuk, hogy ennek a szerelemnek nem lesz jó vége.

Sodró Eliza, Baki Dániel

A társaságba vetélytárs érkezik, a magas, déli táncosnő: Mag Wildwood (Berényi Nóra Blanka), udvarlójával, José Ybarra-Yaegarral (Baki Dániel), a jóképű latin fenegyerekkel. Holly mindent elkövet, hogy megszerezze a férfit: azt hazudja, Mag szifiliszes. Meg is szerzi magának José-t. Teherbe esik tőle. Mikor elvetél, a kórházban Fred látogatja meg. Fred az, aki végigasszisztálja minden kicsapongását, és pont ő az, akit nem becsül, akiben nem látja meg a várva várt „herceget”. José túlontúl szentimentális levélben szakít Hollyval. Fred olvassa el helyette, és nagyon tapintatosan közli a lényeget. Fred olyan, mint egy jó szellem: mindig ott van, segít, hogy szükséges, ám mintha láthatatlan lenne, nem számolnak vele. Első szakmai sikerét sem értékelik. Az emberségéről nem is beszélve.

A mű akár jellemfejlődési történetté is válhatott volna, Hollyból tisztes feleség lesz, rájön, hogy a szerelem mindennél többet ér. Ám sajnos, Holly bűncselekménybe keveredik, körözést adnak ki ellene, és rendőrkézre kerül. A törvény elől Brazíliába menekül. Előtte megkéri Fredet, írjon egy listát a tíz leggazdagabb brazil férfiről… Sajnos, úgy tűnik, aki egyszer rossz útra tér, örökre elveszett. Ez lenne a darab mondanivalója?

Az egyik legszebb, legszomorúbb a kádjelenet. Holly Fred karjaiban ül a fürdőkádban, végre együtt a szerelmespár. Ám a lányt körözik, és fürdőzés közben törnek rá a rendőrök. Régi élete nem engedi boldognak lenni. Innen már könnyen megjósolható a zuhanás, még a vég ez esetben nem a halált vagy a börtönt jelenti, hanem a végromlás stílusosan egy egzotikus utazással kezdődik el.

Külön említést érdemelnek a táncjelenetek, humorforrásként. A már önmagában is ellentéteket hordozó, testi fogyatékos exnáci idétlen marionett-tánca különösen emlékezetes. Yunioshi, a riporter harsány bakiparádéjával is megnevetteti a közönséget.

A főszereplők játéka inkább korrektnek, mint bravúrosnak mondható, mintha még nem mindenki érkezett volna meg a darabba. Nagyon sajnálom, hogy Bálint András alig jutott szóhoz. (Ez nekem kissé olyan, mint mikor Eszenyi Hamletjében Venczel Vera sírásót alakított.)

Összességében nem tudom, mit mondjak, a mű értékéből az előadás megcsillantott valamit. Ha úgy nézzük, mint drámát, nem elég drámai. Tragikomédiának nem elég vicces. A látvány néhol zavaros, mintha két, egymástól független színpadon történnének az események, és gyanítom, nem szándékosan. Mégis úgy vélem, érdemes volt megnézni, és ajánlom mindenkinek, aki egy estére szeretne elmerülni a régi New York világában. Meg azoknak, akik készen állnak szembenézni saját erkölcsükkel, illetve annak hiányával, és számolni a következményekkel.

CÍMKÉK: