Fehér Balázs Benő, Guelmino Sándor, Szabó Máté, Szikszai Rémusz, Vidovszky György…
Járvány után, az elmúlt évadról
Jászai Mari Színház
A Jászai Mari Színház a 2019/2020. évadban a veszélyhelyzet kihirdetéséig 151 előadást tartott, az előadások látogatottsága 95 százalékos volt. A március 11-ét követő időszakban a teátrum 98 előadása maradt el, melyek közül – a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján – a színház szeptembertől 73 előadást tervez pótolni.
A 2019/2020. évadra meghirdetett premierek sorában a Cabaret, a Szutyok, a Tesztoszteron, a Francia rúdugrás, a Vonat elé leguggolni, az Ádám almái és a Ha elállt az eső című előadásokat bemutatták. A szezon utolsó premierjeként Sebestyén Aba rendezésében, áprilisra tervezett Részegek című tragikomédia bemutatását a színház a 2021/2022. évadra helyezi át.
A Thália Színházban 2019 szeptemberében megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválján a Jászai Mari Színház Švejk című előadása (rendező: Tapasztó Ernő) Fekete Anna díszletével és Papp Janó jelmezeivel a legjobb látvány díját nyerte el. A fesztiválmegjelenéseket folytatva, a 2020-as nyári fesztiválszezon eseményei között a színház hatalmas sikerrel bemutatott Tesztoszteron című „zenés macsózása” (rendező: Horváth Illés) a Budapesti Nyári Fesztivál részeként, a Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz látható. A kutya különös esete az éjszakában című előadás (rendező: Guelmino Sándor) a Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjába kapott meghívást. A Szutyok, Pintér Béla tragikomédiája (rendező: Guelmino Sándor) pedig szeptember elején mutatkozhat be a POSZT versenyprogramjában. A Ha elállt az eső című dráma (rendező: Guelmino Sándor) meghívást kapott a temesvári TESZT fesztiválra, melynek szervezését a jelenlegi globális bizonytalanságra való tekintettel a szervezők felfüggesztették.
A gyerekek színházlátogatását támogató Lázár Ervin Program részeként a Jászai Mari Színház 17 alkalommal, 3 előadást kínált legfiatalabb nézőinek.
A Jászai Mari Színház az elmúlt években folyamatosan igyekezett teret biztosítani olyan műfajok, színházi formák, kortárs tartalmak vagy éppen társművészeti ágak számára, melyek a közönség szűkebb rétegének érdeklődésére tarthatnak számot. Ennek jegyében a színház TÁNC 2020 programsorozatába a Budapest Táncszínház Doze és Az érzékek eszenciája című előadásai kerültek meghívásra. A Duda Éva Társulat Utópia című produkciójának májusi előadása sajnos elmaradt. A híres magyar írók és költők szerelmi életét bemutató felolvasószínházi sorozat (Így szerettek ők) folytatásaként hasonló tematikával, a Kamaraszínházban került bemutatásra a Világraszóló magyarok című program. Ennek részeként Kőrösi Csoma Sándor és Semmelweis Ignác életébe nyerhettek betekintést a nézők, a Lugosi Béla és Munkácsy Mihály életével foglalkozó, elmaradt előadásokat ősszel pótolja a színház.
A veszélyhelyzetre való tekintettel elhalasztott, eredetileg március 25. és 29. közötti időszakra meghirdetett MOST FESZT 2020 – a jelenlegi tervek alapján – változatlan programmal szeptember 23. és 27. között kerül megrendezésre.
A színház társulatának alapító tagja, Megyeri Zoltán 2019 decemberében Aase-díjat kapott.
#JászaiOnline
#AkkorIsJászai
Ahogyan a kulturális élet szereplőinek nagy része, a március 11-ét követő időszakban saját közösségi média felületeire készített tartalmainak megosztásával a Jászai Mari Színház is megsokszorozta az online térben való jelenlétét.
Április 03. és június 20. között 12 olyan felnőtt előadást streamelt ingyenes hozzáféréssel Facebook-oldalán a színház, melyek az elmúlt évadok legnagyobb szakmai és közönségsikerei voltak. A #JászaiArchív sorozatban minden péntek este és szombat késő délután egy-egy előadást láthatott a közönség. Így került bemutatásra A balkáni kobra, A mi osztályunk, a Rokonok, Az üvegcipő, a Molière: Tartuffe, a Sztárcsinálók, a Csoportterápia, A tribádok éjszakája, a Sirály avagy 80 kiló szerelem, Az öngyilkos, a Mikve és a Házasságon innen és túl.
Nem csak a legfiatalabb nézők örömére került ugyanígy közvetítésre a gyereknapon A padlás, és került megosztásra május közepétől minden hétköznap a Jászai és a Könyvmolyképző Kalandra fel! című mesesorozata, melyben a színház társulatának tagjai Csukás István és több kortárs szerző 28 meséjét, illetve versét olvasták fel.
Az elmúlt 3 hónap online jelenlétének sikerét egyértelműen mutatja, hogy a Jászai Mari Színház Facebook követőinek száma több, mint duplájára nőtt, jelenleg 17.000 főt számlál, de talán még ennél is fontosabb, hogy a színház sok ezer olyan nézőhöz jutott el, akik a veszélyhelyzettől függetlenül földrajzi, anyagi vagy egyéb személyes okokból kifolyólag egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak el a Jászaiba. A karantén időszak kevés pozitív hozadékának egyike éppen ennek felismerése és a streamelés jövőbeni – az egészségügyi helyzet normalizálódását követő – továbbfejlesztése, a játszási rendbe való beillesztése lehet.
A 2020/2021-es évad
A jelenleg rendelkezésre álló járványügyi információk birtokában a Jászai Mari Színház vezetése úgy döntött, hogy a Valahol Európában című musical bemutatójával – a szokásosnál 1 hónappal korábban – 2020. augusztus 29-én nyitja meg az új évadot. A színház addig – a fesztiválmeghívások kivételével – nem játszik a nyár folyamán, elmaradt előadásait az ezt követő időszakban pótolja. A Valahol Európában gyerekszereplő válogatása június elején sikeresen befejeződött, így júliusban megkezdődhetnek a darab próbái.
Az Imre Zoltán Programot 2017 januárjában hirdette meg az NKA. A program célja: lehetőséget biztosítani az ifjú művészek számára a bemutatkozáshoz, segíteni pályakezdésüket. A program kiemelten támogatja a pályakezdő alkotók társművészetekkel együttműködésben születő új alkotásait. Az Imre Zoltán Programban a produkciós pályázaton nyertes művészek mutathatják be alkotásaikat, amelyhez a MU Színház és a Nemzeti Táncszínház biztosítja a helyszínt. Az így létrehozott előadásoknak a budapesti bemutató után lehetőségük van vidéki helyszínekre is eljutni. A Jászai Mari Színház a 2020/2021. évadban ennek a programsorozatnak egyik vidéki játszóhelye lesz. A tatabányai közönség három estén találkozhat két-két fiatal koreográfus darabjaival, a Jászai Mari Színház 3 éve elindított táncszínházi programja keretében.
Crespo Rodrigo Fotó: Prokl Violetta
Crespo Rodrigo: „Azt hiszem, egyetlen olyan színház sincs a világon, mely ne sínylette volna meg nagyon komolyan a mögöttünk hagyott hónapokat. A különbség valószínűleg abban van az egyes intézmények között, hogy mindez milyen állapotban érte őket, és hogy milyen folyamatot szakított meg a válság. A járvány kitörését megelőző időszak számomra a közönség és a Jászai kapcsolatát, illetve a színházban folyó művészi munkát tekintve abszolút sikertörténet. Az elmúlt évek folyamatos építkezését követően tavaly meg tudtunk hirdetni egy olyan évadot, mely annak ellenére, hogy többen ‘túl kortársnak’ gondolták Tatabányára, azt kell, mondjam, betalált a nézőinknél. A látogatási adataink, a közönség előadások utáni reakciója, a szakma figyelme a Jászaival kapcsolatban, mind egy irányba mutattak. Ezt szakította meg, reményeim szerint csak ideiglenesen, a járványhelyzet.”
Felnőtt előadások, 2020-2021
Valahol Európában – musical
Rendező: Szabó Máté
Christopher Hampton: Veszedelmes viszonyok – játék az érzelmekkel
Rendező: Guelmino Sándor
Paolo Genovese: Teljesen idegenek – keserédes komédia
A Jászai Mari Színház és a Vaskakas Bábszínház közös produkciója
Rendező: Szikszai Rémusz
Tasnádi István Közellenség – zenés uszítás
Rendező: Vidovszky György
Nyikolaj Vasziljevics Gogol – A revizor – komédia
Rendező: Fehér Balázs Benő
Joe Orton – Amit a lakáj látott (a kulcslyukon át) – bohózat
Rendező: Guelmino Sándor
Szabó Máté Fotó: Éder Vera
Szabó Máté: „Személyes okból fontos nekem a Valahol Európában. Valójában a nagyapám gyerekkorának borzalmas történeteiben éltem a saját gyerekkorom egy részét, és az akkori, gyermeki empátiámmal – amely védőháló nélküli, kiszolgáltatottabb a felnőttkorinál – konkrétan belezuhantam az ő akkori valóságába. Később egy levélben olvasott története a szabadulásról nagyon megmaradt bennem: tizennyolc éves korában – különböző koncentrációs táborokban töltött egy év után – a szétbombázott Drezdába vezették ötszáz másik rabbal együtt, akik közül aztán harmincnégyen maradtak életben. Bezárták és ott hagyták őket egy barakkban. Pár nap múlva már csak kilencen voltak életben, két barátját puszta kézzel temette el. Végül az ajtókat berobbantotta egy bomba, és ahogy az egyik túlélővel kilépett a szabadba és elindult az ismeretlenbe, az első gondolata az volt, hogy rajtuk kívül az egész világ megsemmisült. Azzal a tudattal mentek a füstben a lángoló romok között, hogy már csak ők maradtak életben. Más odabent lenni, vagy odakint. Az ehhez hasonló, káoszban alakult mikrokörnyezetek jutnak eszembe a jelenben is, amikor például bombatölcsérekben játszó szíriai gyerekekről látok felvételeket – és ugyanez foglalkoztat a Valahol Európában történetében is.
Az élet, a világ sokszor arra a kis területre koncentrálódik számunkra, ahol élünk, vagy ahol képesek voltunk életben maradni. A Valahol Európában eseményei számomra nem a múltban, hanem most történnek. A szó, „Európa” nemcsak egy földrészt vagy egy gazdasági szövetséget, hanem egyfajta idealista-humanista világképet is jelképez, mely egyre inkább naiv ábrándnak hat, de ma mégis igen nagy szüksége lenne rá az emberiségnek.
Valós csodákra képes a gyermeki lélek; a fantázia a legnagyobb borzalom közepén is megteremthet egy gazdag, élményszerű világot. Dés László zenéje és a Nemes István-féle dalszövegek nem pusztán illusztrálják az eredeti történetet, hanem mélyebb, lélektani értelemben is referenciát nyújtanak hozzá. Először dolgozom a Jászaiban, sokakat ismerek a színészek közül, akikkel bármilyen munkát szívesen vállalnék – az pedig, hogy ez a munka éppen a Valahol Európában, öröm számomra.”
Guelmino Sándor Fotó: Prokl Violetta
Guelmino Sándor: „Ez lesz a második találkozásom rendezőként a Veszedelmes viszonyokkal, hat évvel ezelőtt Veszprémben készítettem már előadást a regényből. Elsősorban a Jászai színészei miatt izgat továbbra is a téma: kíváncsi vagyok, mit hoz ki az anyagból a mi társulatunk.
Amikor a leendő színlap ajánlószövegét írtam a darabhoz, rákerestem Choderlos de Laclos regényére – kíváncsi voltam, mit gondolnak az 1782-es műről azok, akik mostanság olvasták. Úgy tűnik, a mai fiatal olvasók számára is eleven és friss szövegről van szó. Az egyik kommentelő például megdöbbenését fejezte ki, hogy egy 18. századi levélregényből tudta meg eddig a legtöbbet a szerelem kérdéséről. Én is azt gondolom, hogy rengeteg, ma is érvényes megfigyelés található a könyvben. Azon túl, hogy a történet bőven tartalmaz szerelemmel, intrikával, bosszúval átszőtt szálakat – ami eleve felkeltheti az olvasó vagy a néző érdeklődését –, rettentően bölcs a szerző, aki nagyon pontosan látta és láttatta az emberi működést, ezenkívül a humora is kiváló. A Veszedelmes viszonyok szereplői nagyformátumú, szellemes figurák – annak dacára, hogy mindeközben kiégettek és cinikusak, és sportból teszik tönkre mások életét vagy jó hírét. Utálod őket, közben viszont lenyűgöz, amire képesek. A regény fordítója, Örkény István írja Valmontról: „Gyűlöljük, de a bűvöletében élünk.”
Számomra úgy tűnik, a két főszereplő, Merteuil márkiné és Valmont vikomt az egész életét színházként éli meg: folyamatosan szerepelnek, mindent csakis az önképük polírozása érdekében tesznek. Innen jött az ötlet, hogy egy hangsúlyosan „színpadias” előadást csináljunk, mintha folyamatosan előadást celebrálna ez a két színész – a külvilágnak éppúgy, mint egymásnak és saját maguknak.”
Szikszai Rémusz Fotó: Bach Máté, Prae.hu
Szikszai Rémusz: „Nagyon szeretem a darab alapjául szolgáló olasz filmet. A Teljesen idegenek azon kevés mozgóképes alkotás közé tartozik, amelyek színházi alapanyagnak is alkalmasak. Az adaptáció mindig nagy kockázattal jár, közben viszont sok izgalmat is tartogat: a színházi tér nem tudja maradéktalanul visszaadni azt, amire a kamera képes, a filmes vágások például nem jeleníthetőek meg a színházban az állandó szereplői jelenlét miatt. Viszont számos olyan színházi eszköz is van, amelyet pedig a film nem képes felidézni – egy film színpadi adaptációját ezeknek a különbségeknek a figyelembevételével kell létrehozni.
Erősen foglalkoztat a darab témája: miért, miről és mennyit hazudunk a barátainknak (és persze saját magunknak), egyáltalán léteznek-e még olyan fogalmak, mint barátság vagy szerelem? Azért szeretem ezt a történetet, mert a saját korosztályom, a negyvenesek problémáit veti fel – mindenféle szinten. Minél többet foglalkozom velük, annál jobban megkedvelem a figurákat, a maguk esendőségével együtt. Éppen az a jó bennük, hogy egyáltalán nem különlegesek: teljesen hétköznapi, középosztálybeli figurák, teljesen hétköznapi, középosztálybeli problémákkal. Ez az a korosztály, amelynek a tagjai még aktívak, tele vannak álmokkal, de már elég tüske is van bennük ahhoz, hogy átértékeljék az addigi életüket. Ha van egy társaság – mint a Teljesen idegenekben –, amelynek a tagjai harminc éve ismerik egymást, és amelyben valakiről mégis olyasmi derül ki, amit addig senki nem tudott, az szerintem számos kérdést felvet. Tényleg barátok vagyunk harminc éve? Ki vagy te, és ki vagyok én? Szerintem ezek jellegzetesen ennek a korosztálynak a problémái, én legalábbis jól ismerem őket – ez persze nem jelenti azt, hogy egy idősebb vagy egy fiatalabb néző számára ne tudna izgalmas lenni a történet.
Mondhatjuk, hogy hazajárok Tatabányára, ez már az ötödik rendezésem a Jászaiban. Mind a hét színésszel, aki játszani fog a Teljesen idegenekben, szoros munkakapcsolat köt össze, ráadásul mindannyian nagyjából ugyanahhoz a nemzedékhez tartozunk – arra számítok, hogy együtt fogunk sírni és röhögni a próbákon. Nagyon várom már a próbaidőszakot, az aprólékos finommunkát, ami egy ilyen stúdióelőadáshoz szükséges.”
Fehér Balázs Benő
Fehér Balázs Benő: „Gogol többször átírta a darabot (A revizort), a különböző változatok közül eddig kettőt fordítottak le magyarra. Sokféle értelmezést tesz lehetővé, mint a zseniális darabok többsége. Olvasható politikai szatíraként, ami egy orosz kisváros korrupt és hatalmát mindenáron megtartani akaró tisztviselőiről rántja le a leplet. Vagy groteszk komédiaként, amelynek alakjai éleslátó kritikával vannak megfogalmazva. De Gogol saját elemzése talán még érdekesebb: „Vegyék alaposan szemügyre azt a várost, ahol a darab játszódik. Mindannyian egyetértünk abban, hogy egész Oroszországban nincs ilyen város: ki hallott olyat, hogy nálunk a tisztviselők egytől egyig ilyen torz alakok? Két-három becsületes csak akad közöttük. Szóval, ilyen város nincs. Nem igaz? De hogy fest a dolog akkor, ha ez egy lelki város és mindannyiunkban megtalálható? (…) Bizony itt nem a szépségünk a fontos, hanem az, hogy az életünk, amelyet komédiának szoktunk nevezni, ne végződjék olyan tragikusan, mint az imént eljátszott darab. Bárhogy nézzük is, félelmetes az a revizor, amelyik a sír szájában vár bennünket. Vagy tán nem tudják, ki ez a revizor? Ne tettessék magukat. Ez a revizor a felébredt lelkiismeretünk, amely arra szólít bennünket, hogy sürgősen tartsunk önvizsgálatot.”
Mikola Gergőt, aki fontos szerepet fog játszani a darabban, az egyetem óta ismerem, nemrég forgattunk is együtt pár napot. A Jászai társulatának többi tagjával A revizorban dolgozom együtt először. Az utóbbi időben több tatabányai előadást megnéztem felvételről – a járvány előtt élőben is láttam néhányat –, ezek alapján szimpatikusnak tűnik a társulat, várom már a közös munkát.”
Vidovszky György Fotó: Prokl Violetta
Vidovszky György: „A Közellenség már régóta izgat, ez a második alkalom, hogy megrendezem a darabot. Néhány éve a Pesti Magyar Színházban csináltam egy előadást ebből a változatból, amelyet Tasnádi István írt Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán, és amelynek a szerző „zenés uszítás”-ként határozta meg a műfaját. Annak ellenére, hogy a történet több mint két évszázada íródott, nem múlik el az érvényessége, ma is ugyanolyan aktuális a kérdésfelvetése, mint 1810-ben – sőt, szerintem egyre aktuálisabbá válik.
Az alaptörténet lényegében annyi, hogy egy lókereskedőt, Kohlhaas Mihályt igazságtalanság éri, amikor a vásárba menet elveszik két lovát, de nem tud jogorvoslatot nyerni a rendszer korruptsága miatt. Miután Kohlhaas Mihály minden törvényes lehetőséget számba vesz, és úgy látja, hogy nem tud érvényt szerezni az igazának, úgy dönt, fellázad és saját maga szolgáltat igazságot. Felkelést indít el, aminek az lesz a vége, hogy fél Németországot felégeti anélkül, hogy sikerülne kézre kerítenie az őt megkárosítókat. Úgy gondolom, ez az elkeseredett harc az a motívum, amely örök érvényűvé teszi a történetet: mindig vannak olyan helyzetek, amikor úgy érezhetjük, hogy benyel bennünket a gépezet, és senki nem hallja meg a hangunkat. Nagyon nem mindegy azonban, hogy miként válaszolunk a bennünket ért igazságtalanságra: elfogadható-e, ha Kohlhaas Mihályként inadekvát eszközökhöz nyúlunk azért, hogy elégtételt vegyünk a rajtunk esett sérelmekért? Van-e más út, ha lábbal tiporják a jogainkat?
A kérdésfelvetés mellett nagyon szeretem azt a szokatlan nézőpontot is, amelyet Tasnádi választott az ismert történet újramondására, a Közellenségben ugyanis Kohlhaas Mihály két lovának szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Ez az ötlet egyszerre játékos, teátrális és nagyon lírai, rengeteg lehetőséget rejt magában. Az elbeszéléstechnikán túl azért is érdekes, mert két olyan szereplő verzióját ismerhetjük meg általa, akik egyáltalán nem képesek befolyásolni az eseményeket. Ebben pedig akár magunkra is ismerhetünk, hiszen a mi megkérdezésünk nélkül zajlanak a nagy történelmi események is, amelyeknek néha a nyertesei, de legtöbbször a vesztesei közé tartozunk.”
Gyerekelőadások a 2020/2021. évadban
A Jászai Mari Színház az idei évadban még fokozottabban fókuszál a gyermek és ifjúsági közönségnek kínált előadásaira. A teátrum igyekezett olyan produkciókat meghívni, amelyek a klasszikus gyermekszínházi témavilágot mutatják meg, ugyanakkor a műfajok megújítását tűzték ki célul.
A szőrdisznyócska – Népmesék nyomán írta Fabók Mariann
Rendező: Fabók Mariann
Thuróczky Katalin – Arany Tamás: Keszekusza varázspálcája – öko-mese musical
Rendező: Tövispataki Beáta
A kisgömböc – magyar népmese, bábelőadás – A Marica Produkció előadása
Rendező: Tárnok Marica
Buda Ferenc – Csillaglépő Csodaszarvas – bábelőadás
Rendező: Rumi László
A kutyacska – magyar népmese, interaktív gyermekelőadás
Rendező: Tűzkő Sándor
Berg Judit – Rumini – táncos mesejáték
Koreográfia: Balkányi Kitty és Fodor Zoltán
Vuk – Fekete István regénye alapján írta Gimesi Dóra – zenés mesejáték
Rendező: Markó Róbert
Kecskekatonaság – A népmese nyomán írta Tárnok Marica – bábelőadás
Rendező: Tárnok Marica
Aliz! – Lewis Carroll Alice Csodaországban és Alice Tükörországban című művei alapján
Rendező: Tengely Gábor
