Interjú Bán Teodórával, a Szabad Tér Színház ügyvezetőjével, művészeti vezetőjével
Bán Teodóra
Néztem a nyári programot, azok az alappillérek, amiket megszoktunk, idén is megtalálhatók. Van opera, balett, operett, musical a Margitszigeten, van színházi szemle a Városmajorban, amin vidéki és határon túli magyar produkciók láthatók, vannak olyanok, akik általában minden nyáron fellépnek, például Fenyő Miklós, Rákász Gergely, és természetesen lesznek gyermekelőadások.
Nagyon fontos, hogy a Margitszigeten és a Városmajorban milyen struktúrával és milyen elképzelésekkel állítjuk színre három hónapig a produkciókat. Ami első ránézésre kicsit eklektikusnak tűnik, de van benne logika. A Budapesten élők is megtalálják benne a kedvükre valót ugyanúgy, mint a hazai, belföldi turizmusban résztvevők, ahogy a külföldiek is. Számukra leginkább a nemzetközi produkciók az érdekesek. Nem biztos, hogy egy magyar nyelvű előadásra eljön egy külföldi. De ha egy nemzetközileg jól jegyzett társulat lép föl, az már érdekli, ezért lehet, hogy Bécsből is ellátogatnak hozzánk. Vonzó lehet például számukra a Giselle-előadás a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház társulatától, de érdekelheti őket a Grúz Nemzeti Táncegyüttes, ahogy a francia Hervé Koubi Barbár éjszakák című produkciója is. Az operaénekesek, muzsikusok közül is a világ legjegyzettebb színházaiban, koncerttermeiben fellépő művészeket láthatunk vendégül. Hiszen jön hozzánk Nigel Kennedy. Amikor ő jön, az mindig ünnep. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Nicola Benedetti is, aki a San Franciscó-i Szimfonikus Ifjúsági Zenekarral érkezik. Vagy Marcelo Álvarez, aki a Bajazzók, és Carlo Ventre, aki a Parasztbecsület egyik főszereplője. Vagy Cristina Pasaroiu, aki Liút énekli a Turandotban. De jön Vittorio Grigolo is, José Cura vagy Pink Martini. Minden ízlésvilágot ki akarunk elégíteni. Mire bezárnak a színházak, addigra a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Városmajori Szabadtéri Színpad nyitva van.
A pop-rock kultúra is képviselteti magát a Margitszigeten, például a Margaret Islanddel kezdünk, ők szimfonikus zenekarral érkeznek és vendégeket is hoznak, Palya Beát, Bródy Jánost. Jön még Zságer Balázs, ahogy a Budapest Bár szintén. És nálunk már nélkülözhetetlen az általam is imádott Fenyő Miklós koncertje és mivel az operettre ugyancsak szükség van, bemutatjuk a Csárdáskirálynőt. A Bonnie & Clyde musicalváltozatát tavaly a Városmajorban mutattuk be, a nagy sikerre való tekintettel áthozzuk a Margitszigetre. Augusztus 20-án, ezelőtt több mint harminc évvel Tolcsvay László Magyar miséjét mutatta be az akkori vezetés a Margitszigeten, én most megrendeltem hozzá az Új magyar rapszódiát, aminek az ősbemutatója lesz augusztus 20-án. És, ahogy ez már nálunk hagyomány, a szünetben a tűzijáték kivetítőn nézhető. A Városmajori Színházi Szemlén a Városmajorban pedig nyolc produkció látható. A Jó estét nyár, jó estét szerelmet új előadásban visszük színre, és bemutatjuk a Valahol Európábant, a Csodaszarvast, a My Fair Ladyt is. Természetesen itt is lesznek koncertek, Freddie-é a nyitókoncert. De tulajdonképpen már délelőtt gyermekelőadással indulunk. Dés László most is visszatér hozzánk, de koncertezik a Magashegyi Underground, a Hiperkarma, Palya Bea, Kamarás Iván, Vásáry Tamás, Vastag Csaba, Szinetár Dóra, Náray Erika, a Cotton Club Singers, Szalóki Ági, és Caramel-koncerttel zárunk szeptember 7-én. Ez a két színpad szerintem Budapestnek már kikerülhetetlen nyári kulturális kínálatát nyújtja. Fontos, hogy a magyarok számára elérhető jegyárakkal dolgozzunk, olyan eseményeket is bemutassunk, amelyek máshol nem találhatók meg. Remélem, mindenki a kedvére valót fogja megtalálni a június 1-jétől szeptember 7-éig terjedő időszakban.
Nicola Benedetti
Nyári műsorok tekintetében még mindig szinte egyeduralkodók vagytok Budapesten. Prágában vagy Londonban például kulturális téren főszezonnak számít a nyár. Nálunk még azért holtszezon, miközben a Madách Színház már játszik nyáron, és több színház kinyújtotta az évadot, júniusban is üzemel. De azért még kicsinek tartom a nyári kínálatot, például azt gondolom, hogy a Mátyás-templomban naponta lehetnének orgonakoncertek. Szerencsés, hogy kevés a konkurenciátok, vagy jó lenne, ha sokkal több lenne és húznátok egymást?
Is-is. Van egy maximuma annak, hogy mi az, amit kulturális kínálatban egy város elbír. Hiszek abban, hogy valószínűleg több kulturális programra lenne igény, kereslet nyáron. De azért van ennek egy plafonja. Felmérések nem készültek, de nem olyan komplikált kiszámolni, hogy mennyi külföldi és hazai vendég érkezik a városba és hány éjszakát töltenek itt. Az is tudható, hogy milyen a korosztályi összetételük és milyen céllal jönnek. Körülbelül meg lehetne mondani, hogy mi az a kulturális kínálat, amire szükség lenne, és mi az, amire már nem lenne igény.
Prágában miért van sokkal, de sokkal nagyobb kulturális kínálat nyáron, mint Budapesten?
Hogy Prága sokkal többet bír, annak számos oka lehet, valószínűleg más az összetétele a Prágába érkezőknek, de azt gondolom, hogy Budapest is elég komplex kínálatot nyújt, és nyáron azért mégiscsak elsősorban a szabadtéri rendezvények a vonzók. A külföldiek számára pedig nyilvánvalóan előnyt élvez a zene a prózával szemben.
Mivel sok a külföldi érdeklődő és a többségük általában csak néhány napra jön, nem lenne-e érdemes azt a produkciót, amit júniusban bemutattok, júliusban és augusztusban is előadni? Nálatok általában összesen egyszer-kétszer megy valami. Míg például, alig a határon túl, Mörbischben és Sankt Margarethenben egyetlen produkcióba adnak bele apait-anyait, azt fantasztikusan kiállítják és egész nyáron játsszák. Nem lenne érdemes ezzel a szisztémával is próbálkozni?
Valószínűleg az én filozófiámon, elvemen, talán félelmemen múlik, hogy nem így van. A célom az, hogy minél gazdagabb legyen a választék. Nem tudom rávenni magam arra, hogy mondjuk egy nyáron át Csárdáskirálynőt adjak. Azt egyébként így is a legtöbbször, négyszer játsszuk. Nem tudom eldönteni, hogy jó lenne-e valamit egész nyáron adni, azt csak akkor tudnám, ha belevágnék.
Te magad unnád, ha sokszor menne ugyanaz? Érdekesebb egy ilyen sok mindenből álló programot összeállítani?
Unalomról egyáltalán nincs szó, de én is mindig szívesebben válogatok nagyobb választékból. Bár tudom, a Szegedi Szabadtéri Játékok is úgy működik, hogy a mienkénél jóval kevesebb a kínálat, és egy-egy produkciót többször játszanak. Valószínűleg én vagyok az akadálya annak, hogy ezt kipróbáljuk a Margitszigeten. Az munkálkodik bennem, hogy sokszínű, minőségi, színes legyen a választék, de lehet, hogy egy évadot majd beáldozok arra, hogy kipróbáljunk másféle koncepciót is.
Gyerekkoromban például a Városmajorban csak a Charley nénje ment néhány évig, és akár többször is sorba álltunk miatta.
Azért nagyon megváltoztak a kultúrafogyasztás szokásai. Számtalan más kikapcsolódási forma, esemény van, ami évtizedekkel ezelőtt nem volt. Ezek átmodellezték a fogyasztói szokásokat. A városmajori színpad nézőterére 800-an, a Margitszigetre közel 3000-en férnek be. Az Operaházban is négyszer-hatszor megy le egy-egy produkció, és utána váltanak.
A Fővárosi Nagycirkusz bemutat egy produkciót áprilisban, és utána szeptember elejéig azt játssza, tehát van ellenpélda is. És annak sem kicsi a nézőtere, ha jól tudom, 1400-an férnek el benne.
Biztos, hogy neked is igazad van, és a kihívásnak lehet, hogy egyszer behódolok. Érzem, hogy a három hónap alatt kicsit sok különféle produkció van, lehet, hogy ebből valamennyit vissza lehet venni, de azért a választékot szeretném megtartani. Elképzelhető, hogy majd a 40-50 produkciónak csak a felét mutatjuk be, de ezeket többször játsszuk.
Giselle
Nem hiányzik a felszámolt Budai Parkszínpad, ami a 800, illetve a 3000-es nézőtér közötti 2000-es befogadóképességű volt?
Évek óta fröccsterasz működik a helyén. A környéken élőknek sok problémájuk volt ezzel a színházzal. Amikor én idejöttem a szabadtéri színházakat vezetni, már nagyon rossz állapotban volt. Nem szerette a környék. Az indulásakor még nem volt ilyen erejű hangosítás, mint mostanában, és emiatt sok levél érkezett. Végül a főváros átadta a XI. kerületnek a helyet, és egy Bartók-emlékparknak kellett volna épülnie ott. Aztán valami miatt ez nem valósult meg. Jelen pillanatban azért nem érzem a hiányát, mert rengeteg volt vele a gond. A környék lakói azt szerették volna, hogy a színház ne működjön.
Rendben, de változatlanul azt mondom, hogy egy Szentedrei Teátrum-méret, egy kamarajellegűbb szabadtéri színpad hiányzik a kínálatból. A Városmajor nézőtere aránytalanul hosszú, a 15. sor után ülők már igencsak távol kerülnek a színpadtól. Olyan típusú produkciókra, amelyek nézése közben muszáj látni a színészek arcmimikáját, amik némi intimitást igényelnek, nem alkalmas. Egy 400-500 férőhelyes szabadtéri színpadra szerintem szükség lenne. Nem is beszélve a Hilton Dominikánus udvaráról, ahová meglehetősen gyönyörű környezetben talán 150-en ha befértek, ez ideális volt kamaraoperák, kamarakoncertek tartására.
A Dominikánus udvart csináltam hosszú éveken keresztül, a Budapesti Nyári Opera és Balett Fesztiválnak volt az egyik helyszíne. Nagyon szerettem. A Dominikánus udvart a szálloda hasznosítja esküvőkre és egyéb rendezvényekre. Ott emiatt nem lehetett jó előre lefoglalni azokat a napokat, amikor játszani akartunk. Nemigen kaptunk például leginkább frekventált hétvégi napokat. Ez is közrejátszott abban, hogy ott nincsenek már előadások.
És 400-500 fős helyre nem lenne szükség?
Nem tudok most hirtelen egy olyan helyet, ami más típusú, mint a mi két színpadunk, nézőterünk.
Ott volt például a Lukács fürdő közelében található Hild-udvar, ahol évekig játszott a Vidám Színpad. Az körülbelül ekkora befogadóképességű és szép környezetű hely volt.
Igen, de ahelyett, hogy máshová mennénk, azt gondolom, hogy a városmajori színpad abszolút megérett az átépítésre. 65 éves és valamikor szabadtéri mozinak készült. Lehet benne játszani, de kicsit retró hangulatú. Én nagyon szeretem.
Az átalakításnál nem oldható meg a nézőtér rövidítése, de szélesítése, akár a színpaddal együtt? Így a nagy befogadóképesség ellenére közelebb kerülhetnének a nézők az előadáshoz.
Dehogynem. Még nem nagyon beszéltünk róla, de a színház a XII. kerülettel, Pokorni Zoltán polgármester úrral közösen kiírta a Városmajori Szabadtéri Színpad fejlesztésének, átépítésének ötletpályázatát. 26 komoly pályázat érkezett be neves építészeti irodáktól. Ezekből nyolc pályázatnak a jogai már nálunk vannak. Van olyan is, ami egymagában majdnem megállja a helyét. Az átépítés után már abszolút korszerű, akár téliesíthető színház lehet a városmajori.
Ez mikorra várható?
Azt gondolom, hogy belátható időn belül a város új fejlesztési programjába fog illeszkedni.
José Cura
Úgy tapasztalom, hogy egyre inkább tele a margitszigeti és a városmajori színpad nézőtere. Míg régebben a rossz idő vagy a foci-VB, olimpia igen jelentősen befolyásolta a látogatottságot, mostanában viszont meglehetősen szép házakat láttam nálatok, akár hideg, nyirkos időben, fontos sportesemények idején is. Az, hogy viszonylag folyamatosan nő a színházlátogatók, és ezen belül a fiatalok száma, nálatok is természetes módon jelentkezik?
Igen, bár természetesnek nem mondható, de ami egész évben történik, annak a nyári szezonra is hatása van. Ahhoz, hogy jó színház működjön, olyan jó produkciók kellenek, amik máshol nincsenek, és felkelthetik különböző érdeklődési körök figyelmét. Vannak olyanok is, akik kőszínházakba nem járnak, mert éppen tél van, hideg van, rövidek a nappalok, a gyerek tanulmányaival kell foglalkozni. Nyáron viszont megnéznek három-négy produkciót is. Nagyon szegmentált a közönségünk. Azért eklektikus a programunk, mert ilyen az érdeklődés is. Mindennek megvan az oka, hogy mi miért van nálunk. Például a komolyzene iránt igen nagy az érdeklődés. Mivel igencsak ki vagyunk téve az időjárásnak, ezért jóval korábban igyekszem meghirdetni a programokat, mint évekkel ezelőtt.
Már karácsony előtt utcán volt több produkció plakátja. Ennek van értelme?
Azért van, mert ekkor még nem befolyásolja a vásárlási döntést az időjárás.
És tényleg vesznek jegyeket már decemberben augusztusra is, akár karácsonyi ajándéknak?
Hogyne. Ajándékkártyát is kihoztunk, ami húszezer forint értékben levásárolható. Sokan terveznek előre. De azért gondolj bele abba, hogy közel 120 olyan eseményünk van, amelyeknek a többsége nagy volumenű produkció. Erre mind nézőt kell behoznunk. A programszervezésnek, a közönségszervezésnek, a marketingnek, a sajtónak együtt kell működnie ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Tehát minél hamarabb ki kell küldenem az üzeneteket arról, hogy mi lesz nálunk. Én azt mondom, hogy minden idejében eladott jegy pluszpromóció nekem, mert aki megvette, az feltehetően többeknek elmondja, hogy majd jön a Margitszigetre vagy a Városmajorba.
