Thék Endre kiállítása a Bakáts téri templomban
Az Iparművészeti Múzeum jelenleg zárva tart. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkatársak tétlenkednek.
Sok más mellett, már két éve folyik a mesterségkutatási projekt, amelynek keretében a XIX-XX. századi iparművészet mestereit, műhelyeit kutatják és dolgozzák fel. Ahogyan az a múzeum nemes hagyományaihoz illik, be is számolnak időnként eredményeikről.
Ez történt most az Ybl Miklós tervezte Bakáts téri templom varázslatos altemplomában, ahol most Thék Endre (1842-1919) bútorgyáros munkássága látható. Azért itt, mert nemcsak a bútorgyár volt közel (Üllői út 66.), de a mester a berendezéseinek mívességével jelentősen hozzájárult a templom belső értékeihez. A historizmus stílusirányzataiban készült padsorok, a gyóntatószékek, a szószék, a sekrestye polcrendszere, de még az olvasó pulpitus is az ő műhelyéből került ki.
fotó: Józsa Ágnes
Thék Endre nagyon szegény iparos családból, Orosházáról indult. Ott lett 1855-ben tanonc, majd 1859-ben szabadult, és megkezdte a céhlegények akkoriban kötelező vándorlását. Egy jelentős műhely résztvevőjeként már a saját munkája is szerepelt az 1867-es párizsi világkiállításon. Az 1870-es évek elején érkezett vissza Pestre, mert itt szerette volna fejleszteni a magyar bútoripart, a bútorművességet.
Először kis műhelyt nyitott a Józsefvárosban, majd egy nagyobb üzemet a Szűz utcában. Igényes és szép munkákat készített a historizmus stílusában. Mintarajzaiból nem olyan régen került elő pár lap egy aukción. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a rajz alapján készült asztal is szerepel. Akkoriban óriásit fejlődött Budapest, sorra épültek a középületek és a lakóházak, ezért komoly igény volt a munkájára. Divatba is jött olyannyira, hogy egyre jelentősebb megrendeléseket kapott. Anyagi gyarapodását arra használta, hogy megvásárolta a gyárat, és ezt korszerű gőzgépekkel és népes dolgozói gárdával működtette. Közel háromszáz munkás dolgozott a keze alatt. Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett 1885-ben az övé.
Az épület első emeletén rendezte be saját lakását. Szerencsénkre a faburkolat és a bútorzat, valamint Thék pianínója (zongoragyárat is működtetett) az Iparművészeti Múzeum értékeit gyarapítják.
Bútorgyárának kivitelezésben nem akadt konkurenciája, így az akkoriban épülő állami reprezentációs épületek – Országház, Királyi Palota, Kúria, Tőzsdepalota és a különféle bankok – építésében közreműködött. A Nemzeti Múzeum mögött akkor épült a palotanegyed, a magyar arisztokrácia itt alakíttatta ki pesti otthonát, s ezek berendezését is a Thék-gyár végezte. Így például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó Wenckheim-palota mennyezetét, az ebédlőt, a dohányzót, valamint a csigalépcsőt. A magánpaloták berendezéséből kiemelkedik a Fő utcai Andrássy-palota ebédlője, amelyet Rippl-Rónai József tervezett és a Thék-gyár kivitelezett. Ez már az új stílus, a magyar szecesszió remeke.
A kiállítás az altemplom gyönyörű boltívei alatt, molinókon látható. A bemutatott anyag több éves kutatás eredménye. Ahhoz, hogy az életmű ilyen gazdagságban jelenjen meg, a szervezők kaptak képanyagot az Országgyűlési Múzeumtól és a Nemzeti Múzeumtól egyaránt.
A Thék-kiállítás az Iparművészeti Múzeum mesterségkutatás projektjének első darabja. Ezt több követi majd – ugyancsak ezen a helyszínen, mivel a Bakáts-téri templom gyönyörű kovácsoltvas kapuját és kerítését Jungfer Gyula díszműkovács készítette. (A kapu a párizsi világkiállításon (1878) szerepelt, és a mester ingyen ajándékozta a templomnak). A tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) Iparművészeti Múzeum rendezte. Kurátora, több idevágó tanulmány szerzője Lovay Zsuzsa művészettörténész. A kiállítás látogatható 2025. október 1-ig, kedd és vasárnap között 14-18 óráig.
