A világ közepe / MűvészetMalom, Szentendre
Jubilál a szentendrei művésztelep, az iskola, az óriások piciny birodalma – mustra a MűvészetMalomban.
Korniss Dezső: Tücsöklakodalom
Ha a haver nem szól, majdnem lekésem: három hónap után ma zár a MűvészetMalomban a szentendreiek összművészeti gyűjteménye. Hihetetlen anyag, varázslatos ambiance (az egykori fűrészmalom építészetileg átgondolt három emeletén), gondos rendezés – ismerősök.
Bálint Endre: Füstölgő, 1969 A szerző felvételei
S.P. barátom, még jóval bent a Kádár-időkben két Bálint-képet szerzett: ott kezdtem csodálkozni (csodálni), hogy így is lehet festeni. És persze furdalt a kíváncsiság, hogy jutott hozzá. Bár akkor még nem volt ára Bálint Endre képeinek. Aztán kezdtem kijárni a Pesttől sóhajtásnyira lévő csodás kisvárosba. Most itt a falon Bálintból van pár középméretű, mellettük Ország Lili különös képe. (Korán elment.) Szurcsik, Szántó Piroska, ja és Wahorn meg feLugossy. Aztán Korniss, meg Deim Pál – ez utóbbit elég későn kezdtem nézegetni. (A kritikus ne az életrajzát mesélje…) Nem sorolom: százhúsz műtárgy volt látható – korokon átívelő válogatásban.
Vajda Lajos: Torony, 1935
Ahogy sétálok a termekben, belém vágott a kérdés, hogyan volt ez lehetséges? Vajda Lajos a holokauszt áldozata lett, a többi nagyság a szocreál idején kiközösített páriaként dolgozott. És mégis: létrejött – 1926-ban, újraszerveződött az ötvenes években – és lett sziget, tán a menekülteknek, tán a kincsek őrzőinek: Szentendre. Igaz Ferenczyek, no meg Czóbel – Aczél őt tartotta nagyra – „patronálták” ezt a mentőtábort, de akkor is. Hogy összetartottak-kitartottak az a csoda.
Az összetartást azért említem, mert ennyire sokféle irányzat, stílus másutt nem élt volna meg egymás mellett. Két fő irány (a Vajdát követő konstruktivista-szürrealista csoport, Ámos Imre, Anna Margit), valamint a Gresham-kör (Czóbelék), aztán ’60 felé már több ágra is szakadt, megjelent a Vajda-stúdió, aztán Nádler és a maiak. Mondom: együtt lakták be ezt a szigetet. Másutt a szakmai utálat, az irigység, a „vele aztán soha”-féle belső feszültségek robbantottak volna szét egy ilyen menedékházat. Itt – a városkában – kéznyújtásnyira együtt és egymással vitázva élték túl a nehéz éveket.
Wahorn András: Férfi nőt dob a vízbe
Nem mesélem, hisz a „csoportkép” (jellegzetes címkével ellátva: A világ közepe) épp bezár. De nagy felkiáltójelet hagy maga után: micsoda kincseink vannak falakon, föld alatt, magánygyűjteményekben, ünnepelve és lenézve, mindegy – itt, otthonukban.
A világ közepe. Válogatás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum képzőművészeti gyűjteményéből – MűvészetMalom – Modern és Kortárs Művészeti Központ
Vezető kurátor: Szabó Noémi
2016. április 14. – július 10.
Finisszázs: 2016. július 10.
MűvészetMalom
