A vízhez hasonló
Resident Art Galéria
„Vízözönt bocsátok a földre,
hogy eltöröljek minden testet,
amely az ég alatt létezik” 1 Móz 6:17)
Swierkiewicz velünk. Nem hiszem, hogy újra fel kéne fedezni, mert életműve évtizedek óta jelen idejű. Élő, annak ellenére, hogy nem volt mester, aki tanítványokat fogad. Szerteágazó munkásságának terepe a festészet, a grafika a kollázs, a fotó az installáció és főleg a performanszok és művészeti akciók, vagyis az alkotási szabadság zabolátlansága. Mintha rá nem vonatkoztak volna a kor elvárásai, sem az, hogy támogatott, sem az, hogy sikeres legyen. Pályáján nincsenek korszakok, mindig azt tette, ami érdekelte és nem érdekelte, hogy mit szól ahhoz a világ. A hatvanas évek végétől haláláig egyik legjelentősebb kortárs neoavantgárt alkotó. Az életmű nagyon nehezen kanonizálható, nagyon nehezen gyűjthető, mert nem volt számára fontos a kanonizálás, és az sem, hogy a munkái múzeumba kerüljenek. Azt festette és úgy, ami érdekelte. Művészete sok kortárs irányzattal tartott kapcsolatot , így például a pop art Robert Rauschenberg féle vonalához, vagy a fluxushoz és a mail arthoz.
Ez utóbbi azért jelentős, mert (a nyolcvanas éveket írtuk) levelezés útján lehetett kapcsolatot teremteni a nyugati művészekkel. A műtárgyai létrehozásához nagyon sokszor használta fel a különböző művészeti akciókat, jelezve, hogy nem csak a végtermék a fontos, hanem az a folyamat is, amelynek eredménye alapján a végtermék létrejön. Ahogy Schneller János fogalmazta „Šwierkiewicz, hömpölygő folyóként a kultúrák, vallások és hagyományok közt szabadon mozogva, folyton változó művészetében egyesíti az őt megindító motívumokat – függetlenül attól, hogy a Duna, a Gangesz, vagy épp a Neckar partján alkot”
A Műcsarnokban Végtelen hal címmel rendeztek kiállítást tavaly ősszel műveiből, a Resident Art Galéria kiállításának gerincét pedig itt az 1993-1995 között Stuttgartban készült művek alkotják. Stuttgartban, az üvegdoboz (Glasenkasten) vendégeként többször dolgozhatott. Expresszív ecsethasználat uralja a képeket a különleges alakzatokban, amelyek lehetnek fák, lángoszlopok, vagy a víz alatti iszapmosott világ. A dél-indiai utazás élménye kap formát az Abszolút sorozat képein, amelyeken a kalligráfia misztikussága vagy az indiai faliszőttesek világa is megjelenik.
Európa klimatikus hőtérképe és a saját aznapi élménye, valamiféle meteorológiai jelentés. A Biblia gondolatmenetét idézi meg a tizenkét darabos A teremtés örömei című litográfiai sorozat. Mindenben a felszabadultság, spontaneitás, szabálytalan formák, és ez az anyaghasználatra is vonatkozik: akril, pröllfesték, olaj, iszap, farost, a Duna vízében áztatott vászon. Hol ez érdekelte, hol más és ezeknek elegye, a szél, a nap és a víz ereje
Az a fajta művészet, amit ő létrehozott, sokoldalú. A szabadság volt rá a legjellemzőbb. Szabad volt a stílusok közötti válogatásban és megélhetés szempontjából is., Az sem érdekelte később, amikor már lehetett volna, hogy a műkereskedelemben mit történik, vagy hogy kanonizálhatók-e a művei. Ő ilyesmivel nem foglalkozott, ment a maga útján és nem érdekelte, hogy hogy fogadják az alkotásait. Ellenszél volt, hirdette, így is lehet, őszintén és bátran.
A kiállítást január 22-én Rockenbauer Zoltán etnológus, művészettörténész nyitotta meg, és látható március 1-ig a Resident Art Galériában (1114 Bartók Béla u. 39.)
Šwierkiewicz Róbert (1942-2019) – A vízhez hasonló
