Kőkockákból csodavilág
Befejeződött az ország legnagyobb, összefüggő, a helytartói palota padlóját díszítő római kori mozaikjának restaurálása.
Bizonyítottan legalább négy római császár és a későbbi szent Márton biztosan lépdelt rajta, mert itt volt a római palotaőrség parancsnoka. A csodálatos mozaikpadló a Saváriában (Szombathely) a helytartói palota hatszázhatvanhárom négyzetméteres fogadótermének járófelülete volt, s a negyedik században készült. Amikor 1938-ban a püspöki palota kertjét akarták felújítani, akkor akadtak rá. A régészek akkor csak 70-80 négyzetmétert tudtak megmenteni, a többi tönkrement, mert a római romokon a később városfal és vizesárok épült. Annyira fontosnak ítélték a leletet, hogy még a második világháborús bombázások idején is építették a védőfödémet. Ám a mozaikok alulról nem kaptak védelmet, így a nedvesség és a vele szállított ásványi anyagok a mozaikszemet befoglaló rétegét tovább rongálták.
Az idő most érkezett el a felújításhoz. Az ókori római városokra (Aquileia, Grado) jellemző motívumokkal és máshol nem ismert mintákkal díszített padlózatot szőnyegszerűen fölszedték, s így szállították el a Salisbury Archaeology budapesti műhelyébe, ahol a restaurálást végezték.
A rómaiak praktikusak voltak az építkezéseken, padlófűtés volt ez alatt is. Jártak rajta, használták. A kövekért sem mentek messzire, a környékről gyűjtötték. A zöld, az a kőszegi hegység zöld palája, a feketéhez a bazalt a Balaton-felvidékről való, s a lilás színű is az ottani homokkő. A fehér az márvány, a sárga színű ebből az anyagból Siklós környékéről került ide, a pirosat pedig cserepekből törögették. A mozaik alá pár centi vastag zúzalékból csináltak alapot és utána a szemeket ebbe a meszes, tégla- és kőporos rétegbe nyomkodták bele. Ez a szívós, cementszerű réteg megbízhatóan tartotta a szemeket több évszázadig. Most új hordozókra kerültek, amely nagyon erős, üvegszálas-műanyag sejtszerkezetű, ezért például a repülőgépek padlózatánál is ezt használják.
A gyönyörű munkához, a római kori mozaikok restaurálásához nagy szakértelem kell. Kőfalvi Vidor rendelkezik ezzel. Ezelőtt is római kori mozaikokon dolgozott, nevezetesen a Nagyharsányban található villa töredékén, de korábban, a Nemzeti Múzeum munkatársaként az ott előcsarnokban levő balácapusztai mozaikot ő bontotta és rakta össze, amit mi megcsodálhatunk a felújított lapidáriumban.
„Sok feltáratlan római emlék található Magyarországon, többek között Fenékpuszta környékén, Balácapusztán és Gorsiumban is. Gyönyörűség mozaikkővel dolgozni. Elképzelem, amikor készültek, amikor jártak rajtuk. A padlófűtés miatt nagyon kellemes lehetett. A minták is gyönyörűek. Több motívum a római birodalom egész területén megtalálható, de itt ez a zöld növényi ornamentika egészen különleges, mintha a szecesszió idejében készültek volna. Igazi gyönyörűség.”
Örömhír ebben a szomorúságos időben. Befejeződött az ország legnagyobb, összefüggő, a helytartói palota padlóját díszítő római kori mozaikjának restaurálása.
