A Magyar Nemzeti Galéria három kiállításáról
Életpárhuzamokat látunk, s ez az érzékeny, empirikus viszony képes arra, hogy korszakokat, művészpályákat, emberi kapcsolatokat és viszonyrendszereket kapcsoljon össze. Így egyszerre lehet személyes és univerzális. Megérthetjük, hogy mit jelent a művészettörténet folyamatossága, mert évszázadokon átívelően is fontos tudást közvetít az akkorról és a mostról.
John William Waterhouse: ‘The Lady of Shalott’ 1888 Forrás: MNG Facebook
Az Arte Moderna termeiben Maurer Dóra alkotásait láthatták az érdeklődők, most pedig a Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményéből rendeztek kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. A két intézmény kiváló partneri kapcsolatainak köszönhetően láthatta a magyar közönség a Francis Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című nagy sikerű tárlatot. Most, a pandémiától szabadultan a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalmának alkotásait tekinthetjük meg.
A 19. század közepén néhány fiatal művész, a londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatása ellen lázadva – élükön Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt – megalapították a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget. Már nevükben is jelezték, hogy a Raffaello előtti művészetet tekintik példaképnek. Nem csupán festettek. Misztikus szimbolista verseket, novellákat esszéket írtak, műveik központi tematikája pedig a Bibliai témák, a mindennapi angol valóság problematikája, a munka, a női emancipáció és a tudomány új eredményei mellett a mítoszok és legendák hősei köré csoportosult.
Charles Allston Collins: ‘May, in the Regent’s Park’ 1851 MNG
A bemutatott remekművek között a Galéria falain láthatók a mozgalmat alapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet), az Ábrándozás és a Monna Vanna című alkotásai. Emellett John Everett Millais Szabadon bocsátó parancs-a és John William Waterhouse The Lady of Shalottja is. Az ábrázolt nőalakok már egy modern szépségeszmény megjelenítői. Érződik az is, hogy esztétikai szemléletük lényege a művészeti ágak összetartozása.
Az akkor már megjelent tömegtermeléssel szemben William Morris a kézműves hagyományok fontosságát hangsúlyozta. Morris munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts összművészeti mozgalom, amely óriási hatással volt többek közt a szecesszió különböző irányzatainak megszületésére is.
A kiállítás a galéria földszinti termeiben látható, a már megszokott igényességgel, gazdag információs táblákkal, dokumentumokkal és különféle vizuális eszközökkel kiegészítve.
Dante Gabriel Rossetti: ‘Monna Vanna’ 1866 MNG
Az Utópia szépsége címet adták a hazai alkotók műveiből Plesznivy Edit szakmai igényességével összeállított tárlatnak. A magyar művészetben elsősorban az osztrák, a német és a francia hatásokról beszélhetünk, ám a 19. század végén kibontakozott brit-magyar kapcsolatok révén az irodalomban, akárcsak az építészetben, egy erőteljes angol hatás is érvényesült.
A preraffaelita művészet és az Arts and Crafts mozgalom hatása, az iparművészeti kapcsolódás – William Morris és John Ruskin nyomán – leginkább a gödöllői művésztelep munkásságában kimutatható. John Ruskin esztétikai elvei és művészetről vallott nézetei nagyon erősen hatottak a gödöllőiekre. Körösfői-Kriesch Aladár festő fordította is írásait és előadásokat is tartott a brit alkotóról. Izgalmas így látni Gulácsy Lajos és Körösföi-Kriesch Aladár remekműveit, felfedezni azt az inspirációt, amelyet az angol művészektől meríthettek. A magyar iparművészet nyeresége, hogy Rippl Rónai és Kozma Lajos világa is gazdagodhatott tőlük.
A harmadik kiállítás időben még nagyobbat ugrik és egészen a nyolcvanas évekbe kalauzolja nézőit. Baranyay András Jane Morris (William Morris feleségének, számos preraffaelita művész képének modellje) portréire montírozta rá saját arcképét. Ezek a szokatlan önportrék nem a művész személyiségét, hanem a XX. századi életérzést demonstráló alkotások. Ezen a tárlaton látható a kísérleti filmezés egyik legszebb darabja a nyolcvanas évek első feléből, amely Kisfaludy András és Beke László forgatókönyv-pályázatára született. A Százados László kurátor által válogatott kiállítás július 25-ig látható.
Ferenczy Károly: ‘Királyok hódolása I.’ 1895 MNG
A három kiállítást végigjárva, a remekművek testközeli megismerése mély lenyomatot hagy az emberben. Azt a nehezen megismételhető élményt nyújtja, hogy az eddig csak reprodukciókból ismert műveket most a maguk fizikai valójában csodálhatjuk meg. A tárlatok tagolása hiteles képet ad, nemcsak a mozgalomról, de arról is, hogy a művész miként vélekedik koráról. A brit alkotások után egy érzékeny, izgalmas folytatás a magyar tárlat. Nem is annyira folytatás, mint kiegészítés a Baranyay András alkotásait felvonultató VAGY-VAGY című kiállítás.
Életpárhuzamokat látunk, s ez az érzékeny, empirikus viszony képes arra, hogy korszakokat, művészpályákat, emberi kapcsolatokat és viszonyrendszereket kapcsoljon össze. Így egyszerre lehet személyes és univerzális. Megérthetjük, hogy mit jelent a művészettörténet folyamatossága, mert évszázadokon átívelően is fontos tudást közvetít az akkorról és a mostról.
A Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből és az Utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében augusztus 22-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.
