Megnyíltak a Csepel Művek épületei a nyitott gyárak hétvégéjén
Dél-Budapest ipari központja, a Csepel-sziget 200 hektáros gyártelepének mintegy húsz helyszínét lehetett megtekinteni június 29-én és 30-án a Nyitott Gyárak Hétvégéje programsorozatában.
Az egész hétvégét átölelő programot a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány (KÉK) azzal a céllal szervezte, hogy a Csepel Művek egykori üzemei, ipari létesítményei a múltat és az elmúlt évtizedekben betelepült helyi tevékenységeket is bemutassák. A Csepel művek eredeti profilját megtartó vállalkozások mellett a területen egyre több a szórakoztató- és kreatívipari szereplő, így a hétvége programjában a szabadulószoba, szélcsatorna, kiállítótér látogatás mellett, akár DJ képzésre is fel lehetett iratkozni.
Szőke Gábor Miklós hazánk egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert kortárs képzőművészének is itt található a „kutyákkal őrzött” univerzuma. Nevéhez több mint ötven köztéri alkotás fűződik Magyarország-szerte, amelyek közül méretével is kiemelkedik a Groupama Aréna mellett elhelyezkedő, rozsdamentes acélból készült hatalmas Fradi-sas. Gábornak külföldön is számos monumentális állatszobra van, ilyen az atlantai Mercedes-Benz Stadion főbejárata előtt álló óriási sólyom, ami a világ eddigi legnagyobb madárszobra. A monumentális madár „szárnyai alatt” rendezik meg az idei Super Bowlt, Amerika legnézettebb sporteseményét.
Szőke Gábor Miklós alkotásait kutyája, Dante inspirálta, akinek alakja visszaköszön saját tervezésű bútoraiban, festményeiben és a Csepel Művek területén található csarnokainak falain is. Sőt, mi több, a Csepel Művek Bronzöntő utcai galériájának kapuit is két dobermann őrzi. Az egykori Weiss Manfréd Művek százéves téglaépületeinek különleges hangulatú indusztriális tereit Szőke Gábor Miklós sajátos stílusban értelmezte újra. Bemutatóteremből, műhelyből és raktárépületekből álló csarnokok együttese alkotja a Gabor M Szoke Stúdiót, amely 2017-ben elnyerte az Év Design Irodája díjat is. A rendhagyó kortárs művészeti létesítmény 2018-ban nyitotta meg kapuit.
A fesztivál a KÉK közismert Budapest100 projektjének módszereit viszi tovább. A gyártelep ipari építészetét, ipartörténetét, a magán és közösségi emlékeket gyalogos séták, biciklis túrák és hangfelvételek mentén lehetett felfedezni és szakmai beszélgetéseken lehetőség nyílt megbeszélni, tovább gondolni azokat.
Az épületekben régi és új korok együttéléséről is közvetlen benyomást lehetett szerezni az olyan változatos funkciójú terekben, mint a Májer Kft.-hez tartozó légoltalmi pince, vagy az Erőmű turbinacsarnoka.
