Százéves a szentendrei Régi Művésztelep
Ferenczy Károly, Boromisza Tibor és Vajda Lajos is élt a városban.
fotó: Józsa Ágnes
A Művészetmalom izgalmas tereiben most a szentendrei Régi Művésztelep százéves történetét áttekintő kiállítás látható. Szentendre ebben is más. Tudom, hogy van, akinek mindennapi, de engem varázslatával elemel köznapokból. Sokan voltak-vannak így, nem véletlenül nevezik a művészek városának.
A Nagybányán is dolgozó Ferenczy Károly 1889 és 1992 között itt élt, Fényes Adolf többször járt és festett is, Boromisza Tibor 1921-ben költözött Szentendrére. Itt telepedett le a Nagybányán és Párizsban is alkotó Perlrott-Csaba Vilmos. Vajda Lajos családja 1923-ban választotta lakhelyéül, és a kamasz fiú Hermann Lipótnál ebben a városban sajátította el a művészet alapjait.
Egy művésztelep alapítása ezen a helyszínen, szinte magától értetődő, mint ahogy az is, hogy az itt létrejövő különbözni fog a többitől. A nagybányaiak például egyetlen művésztelephez és többnyire a posztimpresszionista irányzathoz vonzódtak, addig a szentendreiek magához a városhoz. Az itteni művésztelep, a területén, vagy a környezetében (Budapest is ide tartozik), egymástól független, egészen különböző stílusban alkotók közössége. A legtöbb művésztelep a szellemi vezető halálával megszűnt, addig itt az élet nem állt le 1926 óta sem. Starzsinszky László polgármester hívására Glatz Oszkár és Réti István – a két nagybányai alapító hozhatta Szentendrére a főiskolai csoportját. (Trianon után Nagybánya Románia része lett). Így érkezett ide Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József, Paizs Goebel Jenő, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódy Béla, Pándy Lajos, Rozgonyi László, ők az 1928-ban alapított Szentendrei Festők Társaságának alapítói. A művésztelep tagjai lakhatás céljából az egykori járványkórház épületét kapták meg, később pedig – immár véglegesen – a Munkásbiztosító korábbi szanatóriuma lett otthonuk.
A száz év történetét bemutató kiállítás felvonultatja nemcsak a jól ismert, hanem a ritkábban látott, vagy nemrégiben felbukkant alkotásokat is. Nagyon rangos a lista, hiszen „szentendrei” Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kondor Béla, Korniss Dezső, Miháltz Pál is. Ugyan nem voltak művésztelepiek, de Vajda Lajos barátsága révén alkotott itt Bálint Endre, Ámos Imre és Anna Margit is.
Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László – és néhány, általuk példaképnek tekintett mester alkotásától kezdve egészen a ma is a telepen alkotók munkásságáig közel száz alkotást láthatunk. A kortársak közül például Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József képeiben gyönyörködhetünk.
A nagyszerű és izgalmas terekben (egy volt malomépületről van szó) a rendezés koncepciója nemcsak kronológiában, de témákban is csoportosít. Ezért a művésztelep ősfás része, vagy a kedvelt témák, a kert és maga a város is, ahány alkotó annyiféle hangulatban tárulnak elénk.
Művésztelep 100 – Százéves a szentendrei Régi Művésztelep
Kurátorok: Bodonyi Emőke, Szücs György, Tóth Károly, Verba Andrea. Kiállításarculat: Hajdú Gábor
Helyszín: MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi u. 32.
