Grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből
„Minden, ami a művész háta mögött hever, előtte is hever.” (Georg Baselitz)
Georg Baselitzzel, az egyik legismertebb és legkeresettebb német képzőművésszel jó kapcsolatot ápol a Szépművészeti Múzeum. A jelen kiállítás ötlete 2017-ben született, amikor a művésznek átfogó kiállítása volt a Nemzeti Galériában, ahol a Goethe Intézet közreműködésével nyolcvan alkotását tekinthette meg a közönség. Baselitz szenvedélyes gyűjtő is, így gazdag manierista gyűjteménnyel rendelkezik, amelyet már többször bemutatott nemzetközi múzeumokban.
A mostani budapesti kiállítás apropója az, hogy a művész szemszögéből, a gyűjtés szempontjait érvényesítve mutassák be a kollekciót. A manierizmus a tizenhatodik század közepének stílusirányzata. A reneszánsz harmóniáját tagadó, azon bizonyos szempontból meghaladó művészi felfogásról beszélünk. Baselitzet sajátos szemlélete miatt fogta meg ez az irányzat, mert bizarr és a hagyományoktól eltérő megfogalmazásokat produkál. Különösen a grafikusok alkotásaira igaz ez, akiket nem kötöttek annyira korszak elvárásai, mint a festőket. Baselitz a papír alapú műveket gyűjti, kifejezetten a nyomtatott műfaj alkotásait – fa-, rézmetszet és rézkarc – amelyet maga is a legközvetlenebbnek, a legesszenciálisabbnak tart.
A korszak legnagyobb alkotói kevéssé érdekelték Baselitzet, bár az ő munkáik közül is találhatók a kollekcióban. Azok a kedvencei, akik el tudtak lépni a forrásuktól. Ilyenek a fontainebleau-i rézkarcolók (Antonio Fantuzzi, Léon Davent, Geoffroy Dumonstier, Juste de Juste), az itáliai manieristák (Parmigianino és Andrea Schiavone), valamint a chiaroscuro fametszők (Ugo da Carpi, Antonio da Trento, Domenico Beccafumi). Láthatóak továbbá a korszak kiemelkedő németalföldi (Hendrik Goltzius) és német (idősebb Lucas Cranach, Hans Sebald Beham, Hans Baldung Grien) művészeinek lapjai is. Dürertől is látható egy-két rajz, de nem azok, amelyek más tárlatokon is feltűnnek.
A kiállítás anyagát a művész fiával, Daniel Blauval közösen válogatta. A fő szempontként meg szeretnék mutatni, hogy mi érdekelte Baselitzet az elmúlt hat évtizedben, illetve a manierizmusnak milyen jellegzetességei reprezentálódnak a gyűjteményben. A kiállításhoz százhuszonegy művet kölcsönöztek a gyűjteményből. Ezt egészítették ki a Szépművészeti Múzeum kollekciójából huszonnégy alkotással, egyszerre hangsúlyozva ezzel a két készlet hasonlóságait és eltéréseit.
Kurátor: Kardos Eszter
