Magyar Szcenográfia 2007-2017
Gyönyörű kötetet vehet kézbe a színházat szerető olvasó.
A színház a van és az egyszer volt művészete. De hogy egyszeri is lehet és élmény, abban nagy szerepe van a látványnak, amely éltetheti. A színpadi látványtervezők alkotásai a legtöbbek által látott képzőművészeti alkotások. Mégsem úgy kezeljük őket, ahogy illenék, népszerűbb a színész, a rendező. A tervezők nevét kivételes esetben jegyezzük meg.
Ezért is fontos, hogy időnként hallassák hangjukat. A valóság építése kötet már a második a sorban. A Díszlet-jelmez 1995-2005 (Magyar Szcenográfia, szerkesztette Gáspár Zsuzsa, Szalai Boglárka, Szikói Gábor) megjelenése óta eltelt idő bőven adott okot arra, hogy a kortárs szakma is felmutassa értékeit. Méretében, tematikájában és a szerkesztési elveket is illetően az előző kötetet követve jelent meg A valóság építése című kötet. A Magyar Látvány-, Díszlet és Jelmeztervező Művészek Társasága Hajdu Lívia és Keszthelyi Kinga szerkesztésében, Czakó Zsolt grafikai tervével gyönyörű kötetet adott a kezünkbe hetvenkét művész színházi munkáinak bemutatásával. Ábécésorrendben szerepelnek a tervezők, hetvenketten, ennek az időszaknak a legaktívabb alkotói, majdnem mind. (Azok maradtak ki, akik nem küldtek be műveket a felhívásra). A tervezőkre bízták, hogy ebből a tíz évből mi volt számukra a legfontosabb, ők adták be a képeket és a képinformációt. A szerkesztők ebből válogatva állították össze a kötetet.
Megidéződnek a színházi előadások. Az első név Ambrus Máriáé Zsótér Sándor operaházi, Nemzeti színházi és Örkény színházi rendezéseinek díszleteivel, Benedek Mari merész jelmezeivel, s követi őket Antal Csaba, az operaház Kovalik Balázs rendezte Mefisztofelészének máig emlékezetes színpadképével. Nehéz Bagossy Levente alkotásait fényképeken felidézni. A kötetben a Kean, a színész a Tháliából, az Örkényből a hátborzongató Hamlet és a velőkig ható Tartuffe színpadképe látható. Bujdosó Nóra munkái közül itt láthatjuk a római Teatro Olimpico számára készített terveket. Kálmán Eszter Dömötör András rendezéséhez (Schauspielhaus Graz) készített díszleteit és jelmezeit is megnézhetjük. Kentaur szentpétervári musicalelőadáshoz is tervezett díszletet, nemcsak a Margitszigetre és Szegedre. Khell Csörsz Berlinben Ibsen-darabhoz, Khell Zsolt sydney-i előadás számára is tervezett díszletet. Nagy Fruzsina alkotásai közül itt láthatók Bodó Viktor bécsi rendezéséhez készített izgalmas jelmezei.
Egyre több báb is szerepel a különböző előadásokban. Ha bábelőadásokról van szó, Orosz Klaudia neve kihagyhatatlan. Ha jelmezekről van szó, a Vidor fesztiválon díjazott Papp Janó világa különleges. Szakács Györgyi ebben a műfajban máshogy fogalmaz. A kötetben a malmői Operaház számára tervezett Varázsfuvola-jelmezeit láthatjuk, és Máté Erzsi kosztümjeit a Karnevál utolsó éjszakájához, a Katona József Színházban. Székely László a klasszikust idézi letisztult formáival. Tihanyi Ildikó anyaghasználatában is felfrissítette a jelmeztárat.
Mindegyik díszlet és mindegyik jelmez másféle, és máshogy varázslatos.
Hetvenhét művész majdnem ötszáz előadásából láthatók képek a kötetben, ahány előadás, annyiféle megvalósítás, annyi eszköz, annyi forma. Mégis, az alkotó otthagyja névjegyét mindegyik előadáson. A hasonló formanyelvet használók közül jól megkülönböztethetők Benedek Mari és Zeke Edit munkái. Valamennyien mással össze nem téveszthetők, azaz egyértelműen azonosíthatók.
Gyönyörű kötetet vehet kézbe a színházat szerető olvasó. A nyomdai előkészítés nem volt az igazi, a képek jó része besült, sötét. Tudom, hogy most már nincs pénz, se idő – remélem, szaktudás még van – az ilyesmire. A kötet tervezése nagyszerű, a színházi előadások képei megidézők. Tíz év színházi előadásait idézik föl díszleteken és jelmezeken.
Magyar Szcenográfia 2007-2017. A Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága kiadásában. Szerkesztette Hajdú Lívia és Keszthelyi Kinga, grafikai terv Czakó Zsolt.
