Keserü Ilona kiállítása

|

Hommage – Tiszteletadás – Műcsarnok

Keserü Ilona idén mestereinek, pályatársainak, számára fontos és meghatározó elméleti szakembereknek, költőknek állít emléket egy háromrészes kiállítással, amelynek kurátora Kondor-Szilágyi Mária PhD. A tárlat során visszanyúl saját munkásságának korábbi motívumaihoz, formáihoz, színkombinációihoz és gondolatköreihez is, hogy új formába öntse őket.

Keserü Ilona, 2024, Műcsarnok, enteriőr 6

Keserü Ilona

 Keserü Ilona: „Egész munkásságomra nézve érvényes az a törekvésem, hogy folytatása legyen nagy elődeinkének, a Mesterekének, akiket fiatalon annyira tiszteltünk, kérdeztük és hallgattuk őket. Éppen a nyilvánosság fogyatékos volta miatt volt szükségünk azokra az összejövetelekre, beszélgetésekre a hatvanas években, amikor elmehettünk például Korniss Dezsőhöz, aki akkor készítette korszakalkotó illuminációit […], és mindnyájan tudtuk, hogy nagy művészet születésének tanúi vagyunk.[1]

Keserü Ilona, 2024, Műcsarnok, enteriőr 4

Keserü Ilona

A tematika három részre tagolódik: az első terem a tiszteletadás hívószó köré épül, itt láthatóak a mesterek, szellemi barátok, rokonok alakjára, munkájára, hatására való reflektálások. Ezek a munkák főként nagyméretű festmények, illetve festett, rajzolt, vagy tussal készült portrék.

Keserü Ilona, 2024, Műcsarnok, enteriőr 3, Vidovszky László, Hang-szín-tér

Keserü Ilona, Vidovszky László

A második teremben a Hang-szín-tér című hanginstalláció kap helyet, amelyet a művész Vidovszky László zeneszerzővel közösen hozott létre. A harmadik és egyben a kiállítást lezáró terem Keserü Ilona saját munkásságának állít egyfajta emlékművet. Festmények és grafikai lapok, amelyek újabb és újabb feldolgozásai egy motívumnak, témának, színállásnak, mint a Szuszék-tanulmányok, az Üzenet sorozat, a Képződő tér egyes lapjai és festményei, vagy az Utóképproblémakörét körüljáró alkotások. Itt az életműben megmutatkozik az önreflexió, a művészi személyiség és a saját munkásság iránti elkötelezettség, a művészi szerep tudatos felvállalása.

Keserü Ilona, 2024 Műcsarnok, enteriőr 1

Keserü Ilona

Keserü Ilona: „Az emberben egy szakmához való tartozás lassan épül ki – hogy én festő vagyok, hogy festő leszek –, az ember megérti, hogy itt egy több ezeréves tevékenységről van szó, az emberiség egy sajátos ágazatához való tartozásáról, ami lényegét tekintve nem nagyon változott az idők során. És ennek a tudata sok olyan emberben nincs meg, aki művészi alkotómunkával foglalkozik.[2]

A Hommage – Tiszteletadás 2024. október 11. – 2025. január 26. között látogatható a Műcsarnokban.

Jegyek és további információk: mucsarnok.hu

[1] Aknai, Tamás (2000): „Önmagamat tartottam aktuálisnak…”, In: Echo, 2000. 3. évf. 2. sz., 4.

[2] Forgács (1994): Az árnyalatnyi különbségek fontosak. Beszélgetés Keserü Ilonával, in: Az ellopott pillanat, Ars Longa sorozat, Jelenkor Kiadó, Pécs, 337–338.

CÍMKÉK: