Interjú Király Fanni ötvösművésszel
Király Fanni országhatárainkon túl is elismert alkotó. Egyedülállók a nemesfémmel ötvözött plasztikus pergamen ékszerei, amelyek nemzetközi sikereket hoztak számára Barcelonában és Amszterdamban is. Munkái bekerültek a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumba és az Iparművészeti Múzeum kortárs gyűjteményébe. Jelenleg a Műcsarnok Közös tér című II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon kiállításán láthatók a munkái. A B32 Galéria és Kultúrtérben az MMA ösztöndíjasaként készített alkotásaiból nyílt kiállítása.
Király Fanni ötvösművész
A B32 Galéria és Kultúrtérben milyen munkái láthatók?
Nem beszámoló kiállítás ez, de beszámoló önmagamnak. Hatvan ékszert készítettem a három év alatt. Bemutatásukhoz szükség van a falfelületekre és a tizenhárom vitrinre. Az MMA ösztöndíjához készített pályázatom az Ékszereink üzenete címet kapta, ahogy a mostani kiállítás is. Abból indultam ki, hogy a nőknek alapvető igénye az ékszerviselés. Az már az egyéni habitusuktól függ, hogy milyen ékszert viselnek. A személyiségek különböző típusokat részesítenek előnyben. Az ösztöndíjam három éve egymásra épült. Az első évben köves ékszerekkel foglalkoztam. Ekkor elsősorban a nagy gyűrűket viselő nőknek terveztem.
Fotó: Rákossy Péter
Megfigyeltem, hogy nagy méretű gyűrűt, és szinte csak azt, az önálló gondolkodású, teljesen magabiztos és saját egyéniségüket felvállaló hölgyek viselnek. Ők nem azért hordanak ékszert, mert csinosabbak akarnak lenni, vagy mert fel szeretnék hívni a dekoltázsukra a figyelmet. Az arcukon kívül a második legfontosabb helyre, a kezükre kívánják irányítani a tekintetet. Ott pedig nem a hagyományosnak tekinthető gyémántköves arany gyűrűt hordják, hanem karakteres, nagy méretű, modern darabot. Ez fejezi ki az önállóságukat.
Csiszolom a fát, varrogatom fel a textileket, én készítem elő a bőrt. Mindehhez a főiskolán kaptam meg az indíttatást
Ebben a sorozatban tehát hat darab nagy méretű köves gyűrűt készítettem. A foglalatok szokatlanok, mert nem hagyományos technikával dolgoztam rajtuk. A nagy méretű korongok tölcsér formájúak, és lyukszegecseléssel készítettem őket. Az volt a célom, hogy az idő fogalmát jelezzem. Ezért a homokóra motívum, amelyen ahogy átperegnek a szemek, a visszafordíthatatlant szimbolizálják. Ehhez készült a négy évszakot jelképező négy ékszer. A tavaszi égbolt a 2020-as covid járvány alatt született, csodás, kék, nagy méretű áttetsző achátból. A nyári kollekció – nyári vágyak, amikor csak szerettünk volna, de nem jutottunk el a tengerre – üde, piros-kék-türkiz kivitelben készült. A birs színű őszi kollekció az ősz gyümölcseinek illatát idézi. Utána készült a befagyott Balaton színére emlékeztető jég jade-ból. Ez az Időmérték sorozat.
Nekem fontos, hogy ezek a tárgyak ötven év múlva is ékszerek legyenek
Az ösztöndíj további ideje alatt milyen munkák kerültek ki a keze alól?
Ennek a szériának a foglalási módszere adta az inspirációt, hogy megcseréljem a második és a harmadik évi munkámat, és előre hozzam a pergamenes sorozatot. A pergamen, a cserzetlen kecskebőr olyan anyag, amelyet mások egyáltalán nem használnak ékszerkészítésre, világszinten sem, legalábbis azzal a módszerrel, amit én kísérleteztem ki tizenhat éve. Ez egyedi pergamenformálási technika, nyújtással, pozitív-negatív feszítéssel létrehozott héjszerkezet, amelyet ezüst alkatrészekkel építek össze. Minden egyes kis héj, és minden kis ezüst foglalat különleges öntéstechnikával készül. Több mint egy évtizede készítek pergamenes ékszereket, és sok sorozat került már ki a kezem közül. Az indiai lótusz gazdag szimbolikája inspirálta a formákat, amely a lélek örökkévalóságát jelenti. A lótuszlevélre hullik a harmat, a nap a harmatcseppet fölszárítja, így eljut a levegőbe, amelyből megint harmatcsepp lesz. A lótuszmag azért érdekes, mert ezer évig őrzi a termékenységét. Ez nagyon fontos szimbolika számomra. Ezért készültek a lótuszmag és a lótuszlevél ékszerek.
Az indiai lótusz gazdag szimbolikája inspirálta a formákat, amely a lélek örökkévalóságát jelenti
Az utolsó sorozat, amely számomra jelenleg a legérdekesebb, A talált kincs címet kapta. Szerettem volna a régi apróságokból modern ékszereket készíteni. Ez a téma mindig visszatér nálam. Valaki valaha elkészített egy használati tárgyat, odaadással, lélekkel, mívesen, részletgazdagon. Nem kell nagy és drága dolgokra gondolni: ezek régi textiltöredékek, abban a korban mindennapi használatra szánt, például római fibulák, szarufésű-töredék, kőmozaik-részletek. Ezeket a régi, múltat őrző apróságokat befoglaltam. Kitaláltam egy keretet nekik fából, ami úgy néz, mint egy nemesfa dobozka. A japán ácsszerkezetek logikáját követve készültek.
A sokféle anyag, amelyet használ mind különféle megmunkálást igényel?
A főiskolán azt tanultam, hogy minden anyag attól értékes, ahogy dolgozunk vele. Nem az anyag önmagában való értékét kell az ötvöstárgyban figyelni. Nem attól értékes az ezüsttárgy, hogy mennyi ezüst van benne, hanem attól, ahogyan elkészítették. Ilyen alapon minden anyag egyenrangú. A természetes anyagokat szeretem. Természetes anyag a csiszolt kő vagy egy fémdarab is. Ha csak lehet, nem dolgozom műanyaggal. Nem használok olyan dolgokat, amelyeknek nem tudom az utóéletét. Nekem fontos, hogy ezek a tárgyak ötven év múlva is ékszerek legyenek. A főiskolán sokféle anyaggal dolgozhattunk, és engedtek bennünket kísérletezni. A gyakorlatban sokfélét megtanul az ember. Csiszolom a fát, varrogatom fel a textileket, én készítem elő a bőrt. Mindehhez a főiskolán kaptam meg az indíttatást. Lényeges, hogy az ékszert viselni lehessen.
Minden anyag attól értékes, ahogy dolgozunk vele
A kiállításon ötvenhat, gyönyörű, többféle tematika köré csoportosított ékszert látunk. Az Ékszereink üzenete témakör befejeződött? Az új művek milyen anyagokból születnek?
Nekem ez az ösztöndíj csak segítség volt, mert amúgy is nagyon sokat dolgozom. Sok ékszert készítek, és mindig sorozatokban gondolkodom. Hogy a következő széria mi lesz, azt most nem tudom megmondani. A mentett kincsek témában még sok feldolgozásra váró töredékem van, amire eddig nem jutott idő. Tizenöt ékszert láthatunk ebből a sorozatból, és szeretném befejezni, befoglalni a többi darabot, és utána fogok kezdeni teljesen újba. Utazásokból, múzeum-látogatásokból és olvasmányélményekből inspirálódom. Még nem tudom, hogy merre vezet az út tovább.
A kiállítást Erdődi Orsolya, a Fesztiválzenekar ügyvezető igazgatója nyitotta meg augusztus 10-én. Az esemény szeptember 2-ig látható a B32 Galéria és Kultúrtérben.
