Műcsarnok
A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 11. alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Pályázat kapcsán létrejövő tárlatot, melynek helyszínei ez alkalommal – először Budapesten – a Műcsarnok és azt követően a kaposvári Vaszary Képtár. Műcsarnok, július 13.-augusztus 28.
Muhari Papp Sándor Balázs stáció föld és a menny reflexiójában
A pályázatra 293 alkotó összesen 544 alkotást küldött be. A Műcsarnokban 95 szerző képzőművészeti munkáit és 5 művész videóit és animációs filmjeit tekinthetjük meg. A számtalan különböző technikával készült, és megannyi témát felölelő alkotások egyesítő eleme, hogy mind a szürreális, a groteszk szellemiséget képviseli.
Sinkó István festőművész szavaival: „A szinte végtelen számú megoldási lehetőségnek köszönhetően olyanná válhat a kiállítás, mint egy hatalmas szellemi piac – egy „brain bar” –, ahonnan kedvünkre válogathatunk nem csupán kedves művészeink munkáiból, de a megközelítések, lehetőségek, válaszokat közül is azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatnak.
Hogyan közelítsünk a politika, az új eszmék, a politikailag korrekt vagy éppen az azt megszüntetni kívánó hétköznapi gondolatokhoz? Az alkotók válaszai, az általuk felsorakoztatott „megoldási lehetőségek”, a stiláris kötöttségek nélküli kitárulkozás minden kérdést és választ elfogadhatóvá tesz. Lelkünk rajta, mivel értünk egyet, mit fogadunk be és mi zavar meg minket. Ez a Groteszk szépsége. A műfajé, s egyben ezé a kiállításé is.”
Szemadám György festőművész így fogalmaz a groteszkről:
„… szükségesnek találom leszögezni és egyértelművé tenni, hogy az esztétikai minőségek között a groteszk – a fenséges ellentéteképpen – a rút és a komikus terrénuma között helyezkedik el, és valójában semmi vicces nincs benne. Inkább kicsit riasztó, mint egykor a – volt fejedelmi és főúri udvarok „szórakoztató iparosainak” – a törpéknek, a púposoknak, a szellemi fogyatékosoknak és egyéb nyomorultaknak – a produkciói. A szigorú Füst Milán szerint eszközkészletét ezért az úgynevezett „grand art” fennkölt világába beemelni lehetetlen. (…)
P Boros Ilona összfésű
A művészetben a groteszk realizmusa persze arról is szól, hogy az alkotó farkasszemet tud-e nézni az ördöggel, felmutatva neki önnön próteuszi képét. Ezért mégiscsak tisztelettel kell szólnunk az e műfajban alkotó emberekről, akik a fent említett „szórakoztató-iparosokhoz” hasonlóan egyszerre tudnak sírni és nevetni.
A Groteszk alkotói valami sajátos kettősséget – kétarcúságot mutatnak fel műveikben, s ezzel hökkentenek meg bennünket.”
További részletek a kiállításról, a Műcsarnok honlapján.
