Filmtörténet másképpen
A mozi százhuszonöt éves Magyarországon. A fotósok a kezdetektől megörökítették a készülő film jeleneteit és a bennük szereplő művészeket.
fotó: Józsa Ágnes
A felvételek reklámul szolgáltak, mert a képet be lehetett tenni a mozik vitrinjeibe csalogatóként, a fotókon szereplő művészek portréit pedig sokan gyűjtötték. A filmrészletek felvételeit és a színészportrékat trafikokban árulták – akkor ezek még sima dohány- és papírboltok voltak, italt nem árusítottak.
A színészfotók rendkívül népszerűek voltak. Felidézhetjük például a Régi idők focija című filmből Temessy Hédi jeleneteit. A standfotós az operatőrrel együtt dolgozott. Az előbbi felvételei élesebbek voltak, mint a kamera által rögzítettek, és ha ügyes volt a fotós, akkor a film egészének hangulatáról, érzelmi világáról alkotott érzékletes képet. A cél az volt, hogy olyan képek készüljenek, amelyeket a filmplakátokon és a mozikban egyaránt elhelyezhetők, hogy meghozzák a néző kedvét a film megtekintéséhez.
A kezdetekben még nem jegyezték a fotós nevét, a II. világháború után azonban, a magyar filmművészet aranykorában, már jelentős művészek álltak nagynevű rendezők mellett. Például Sándor Pál és Szabó István több filmjének standfotósa B. Müller Magda volt. Szilágyi Lenke Balogh Rudolf-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész fényképezőgépével Enyedi Ildikót kísérte.
A Mai Manó Ház kiállítása két részből áll. Az alsó emeleten a Körhinta, A tanú, a Szerelem, Az égigérő fű, az Egri Csillagok, az Egészséges erotika és a Pogány Madonna idéződik fel bennünk a hajdani mozivitrinek dokumentumai és a plakátok által.
A második szinten a teljes magyar mozitörténet felvonul a kezdetektől az utolsó évekig a százhuszonöt fotón és a hetven vetített képen.
Aki nem ismeri a filmeket, azért nézze meg a kiállítást, hogy megismerje őket, aki szereti a fotókat az azért jöjjön el, mert a képek a filmektől függetlenül is meggyőzőek. Aki kedveli a régi filmeket és látta az összeset azért látogasson el ide, mert a valamikori élmény felidéződik. Pontosan megfigyelhetők a díszletek, a kellékek, valamint a beállítások.
A standfotózás külön fotós szakma. A pályatársak között irigyelt volt, aki ezt művelhette, mert a fotós képei bejárták az országot, nevük ott szerepelt a kép alatt. Alkotásaikkal sokkal többen találkozhattak, mint a művészfotósokéival. A legtöbb emberhez ezek a fényképek jutottak el. A digitális világban is megvan a standfotó szerepe, igényesebb filmkészítők alkalmaznak standfotóst, de már nem minden alkotóközösség tudja megfizetni.
Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből című kiállítást 2026. augusztus 23-ig láthatja a közönség a Mai Manó Házban.
