A Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása
Már a második kiállítást rendezték a Képzőművészeti Egyetemen a Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény csodálatos és óriási (mindegy tizenkétezer darabot számláló) fotóanyagából.
A szerző felvételei
A XIX. század utolsó évtizedeitől láthatunk felvételeket az első világháború időszakáig. Ez az időszak Magyarország történetének nagy korszaka volt, a konszolidációval, az iparosodással, a városfejlődéssel. Akkor alakult ki a mai Budapest és nemcsak az arca, hanem mindaz, ami ezt az arcot formálhatta. Eötvös József volt az, aki fontosnak tartotta azt is, hogy a képzőművészet képzése is a legmagasabb szinten és a legméltóbb formában – egy gyönyörű épületben folyjék. A Sugárút – Andrássy út – nemcsak gazdag emberek palotáinak adott otthont, hanem itt épült a Liszt Ferenc-féle Zeneakadémia is (a régi épület). A közlekedés, a posta fejlődése is megbízást jelentett a kor művészeinek. A Budapest mai ékességét jelentő épületek belső díszítéséről is a legnagyobbak gondoskodtak, s ekkor születtek a városképeket meghatározó köztéri szobrok is.
A fotográfiákon már rögzültek nemcsak a munkafolyamat végeredményei, hanem a közbülső fázisok is. A fotográfia dokumentált és a fennmaradt képek a szerzőik látásmódját, gondolkodását is bemutatják. A kiállító művészek – többek között, Balló Ede, Erdélyi Mór, Klösz György, Morelli Gusztáv, Giovanni Battista Piranesi, Weinwurm Antal – ízlést is formáltak. Megismerhetjük, hogy Lotz Károly milyen variáció-gyűjteményt állított össze allegóriákból. A téma lehetett művészet vagy vasúti közlekedés, gazdag válogatást nyújthatott át megbízóinak. A remek rajzok a dilettánsokat is magukkal ragadták.
Az első személy, aki következetesen gyűjtött fotográfiákat, Huszár Adolf volt, a fiatalon elhunyt szobrászművész, aki Izsó Miklós után a Képzőművészeti Egyetem tanára is volt. Itt látható az a felvétel, amelyen egy vásári ringlispilt rendeztek be – hogy a nyilvánosság számára is megtekinthető legyen – a szobraival. Középütt a Március 15-e téren ma is álló. s rendszeresen koszorúzott Petőfi szobor, aztán Deák Ferenc-szobor és az Aradi Vértanúk emlékművének makettje. Övé volt az első szobrászműterem az Epreskertnek azon a részén, amely ma az orosz nagykövetséghez tartozik. Az Epreskert épületeit abból a pénzből létesítették, amely a közadakozásból készült Deák Ferenc szobor után megmaradt. A jelenlegi, az egyetemhez tartozó epreskerti szobrászműtermet Stróbl Alajos használta. Róla nagyon izgalmas aktképeket láthatunk abból az időből, amikor még Bécsben járt akadémiára, és dr. Hermann Heid műtermében aktfotóiért kapott pénzből egészítette ki jövedelmét. Nem volt egyedül ezzel a tevékenységével.
A Stróbl-család több tagja is aktívan fotózott, például a felesége, Kratochwill Alojzia. Mikor Stróbl Alajost Párizsban kitüntették, a pénzért vett egy sztereo-masinát és remek felvételeket készített. Itt láthatjuk a nézőkét és képeinek másolatát. Stróbl Alajos testvérének a felesége is fotózott és Stróbl József is. 1892-ben az ő képe volt az első, amely megörökítette az Epreskert műtermét. Stróbl Mariann az ipari fotográfiára szakosodott, az ő felvételei örökítették meg a Monarchiában található szekerek sokféleségét és a Ruskicai márványbányát is.
Látható itt az 1900-as Párizsi Világkiállításra készült két album. Az egyik a Mintarajziskola és rajztanár képezde életét, a másik pedig a női festőiskola hallgatóit és munkáit örökítette.
A világháború kitörésekor – a tanárok (köztük Stróbl Alajos) és a diákok örömmel vonultak harcba, s az épületeket pedig hadikórházzá nyilvánították. Dokumentumfelvételek tanúskodnak erről, ahogy a levesosztásról is az éhes gyerekeknek.
Az archív felvételeket a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori iskola hallgatóinak – Barnaföldi Anna, Manuel. F. Contreax, Dobó Blanka, Koller Margit, Pálinkás Bence György, Peternák Anna, Pettendi Szabó Péter – munkái egészítik ki.
A Felejtés emlékei
Fotó/Modell 2.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának, Levéltárának és Művészeti Gyűjteményének, valamit a Doktori Iskolájának kiállítása (Budapest, VI., Andrássy u. 69. ) 2018. március 25-ig tekinthető meg.
