Testmaszkok

|

Bérczi Zsófia, Nagy Fruzsina és Szűcs Edit alkotásai a Kiscelli Múzeumban

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Testmaszkok – Tervező: Nagy Fruzsina

A jelmez színpadi karaktert kifejező látványelem, a színész, a rendező segítő eszköze mondanivalója kifejezéséhez. Vagy mégsem? Vannak olyan jelmeztervezők, akik autonóm vizuális kifejezőeszközt látnak benne.  Közülük három állítja ki alkotásait a Kiscelli Múzeum különös terében. A Zichy-család temetkezési helyéül szánt trinitárius kolostort Zichy Péterné építtette Johann Entzenhoffer bécsi építésszel 1747-1760 között.  II. József gondoskodott arról, hogy itt ne kolostor legyen.  Utána katonai célokat szolgált, mígnem Schmidt Miksa bútorgyáros 1912-ben a katonai kincstártól meg nem vásárolta.  Ő 1935-ben meghalt, az épület a Fővárosé lett; a II. Világháborúban súlyosan megsérült épületet 1957-ben felújították, s a Budapesti Történeti Múzeum filiáléja lett. A templomtérben a kortárs művészet nagyszerű kiállításokkal talált otthonra.

A kastélyépület hatalmas katakombarendszere remek és különleges bemutatóhelynek kínálkozik. Itt volt a Kloáka, kanális, klozet – kis dolgok és nagy változások, Budapest csatornázásának kultúrtörténeti kiállítása, s itt kapott helyet a Tesztmaszkok, a jelmez, mint autonóm vizuális kifejezőeszköz című bemutató.

Három különböző alkotómódszerű jelmeztervező munkáit láthatjuk. A közös az bennük, hogy nem alá- hanem fölérendelik a színpadi látványt. Az általuk, a különböző anyagokból alkotott emberalakra formált alakzat így önálló identitással rendelkezik.

Bárczi Zsófia vizuális kommunikáció tervezőként, fotó szakirányon végzett az Iparművészeti Egyetemen. Azóta is fotózik, több kiállítást rendezett. (Legutóbb a Bethlen téri Színházban volt a Sivatagtemplom című fotókiállítása.) A színházzal az Arvisura társulatban ismerkedett meg, majd létrehozta az Élőkép Színházat és azóta  képi-asszociatív dramaturgiával alkotja nagyon izgalmas nonverbatív előadásait. Látásmódja formailag és tartalmilag is újszerű, így a létrehozott színházi előadásai is azok.

Nagy Fruzsina hagyományosabb színházi előadásokhoz, például a 33. változat Haydn-koponyájára (Örkény Színház), a Figaró3 (Opera, Eiffel Műhelyház) is készít jelmezeket.    Munkáit leginkább a Soharóza produkciókból ismerheti a szélesebb közönség, amelyekben Halas Dórával közösen alkotnak hang és látványelőadásokat. Ezen a bemutatón többféle különleges anyagokból összeállított munkáját láthatjuk.

Szűcs Edit egyaránt tervez jelmezeket, többek között Mohácsi János – sok színházi rendező nevét sorolhatnánk még – rendezéseihez és az Állami Népi Együttes előadásaihoz. Megszabott stílusban húsz táncost öltöztetni is különleges feladat, de ő sokfélét tud. Látványalkotásai, ruhakölteményei az anyagok formáival, az irizáló vagy semleges felületeikkel a viselőiket valamiféle mozgó szoborrá változtatja.

Testmaszkok – Tervező: Bérczi Zsófia

A katakomba különböző zegzugaiban ezek az ember-alaknyi méretű látványosságok varázslatos hatásúak. Sokféle anyagformában kifejeznek társadalmi helyzeteket és érzelmi állapotokat, reális valamikből megformált látomások, álmok.

Ezek az alkotások nem egy előadásnak a kiszolgáló részei, hanem maguk is előadások. Vizuális színház ez, nem néma, csak hangtalan. Sok mindenről mesél.

Testmaszkok. Bérczi Zsófia, Nagy Fruzsina és Szűcs Edit kiállítása a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényeként megtekinthető a Kiscelli Múzeumban június 25-ig.

CÍMKÉK: