Peter Jansen kiállítása / Újlipótvárosi Klub-Galéria
Szépek a formák és szépek a színek. Jansen a csendéletből mindenekelőtt a csendet hívja elő.
Csendélet almákkal
Nincs különösebb, mint az időfolyam – ahogy a Facebook nevezi. Itt jövünk-megyünk egymás mellett, még ugyanazok a hatások is érhetnek, mégis ott vagyunk, ahova soroljuk magunkat benne.
Itt van például Peter Jansen, aki lepattintja magáról a jelen összes maszatát. Képeket fest – csendéleteket – a németalföldiek modorában. Fájdalom és pátosz és a fények különös játéka, amit Rembrandt értett igazán. Jansen témái közt nem szerepel ember. Caravaggio csendéletei csupa allegóriák. Itt nincs jelképes ábrázolás. „Csendélet barna üvegben”, s a sötétbarna matt komódon egy nagy, csillogó mázas kétfülű kancsó a benne tükröződő ablak fényeivel. Előtte egy mázatlan cseréplábas és mögötte egy zöld csorbult talán mézes csupor. Ennek fakósága kiemeli a nagy korsó csillogását.
A csendélet almákkal még különösebb, a komódon barna háttér előtt két szép formájú edény. Egy mázas mézesbödön és egy mattra öregült régi borosüveg, előttük pár alma, törött és töretlen dió. Láthatnánk ilyet a valóságban is, mert egyenként létezőnek hat minden tárgy, minden gyümölcs, de így együtt metafizikus a csend.
Aztán egy ócskapiacon talált egy szobrot a művész, megvette és lefestette. Egy másik szobrot az interneten talált. Mindkettő több száz éves templomi szobor. Ülnek gazdag redőzetű ruhában, két dimenzióban és mosolyognak. Még különösebb téma a Ming-kori terrakotta szobrok lefestése és egész alakos vagy portrészerű ábrázolása.
Szépek a formák és szépek a színek. Jansen a csendéletből mindenekelőtt a csendet hívja elő.
Tizenkét éve Mekenyén él, Baranya megyében, amelynek környékén rómaiak is laktak, de a falut 1735-ben alapították a Herrnhut-Darmstadtból ide vándorolt svábok. A lakosok egy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre Bácskából bukovinai székelyeket költöztettek. Nevezetesség a copf stílusú evangélikus templom. Az itt lakó kétszázkilecvenkét fő egyike Peter Jansen festőművész, aki tizenkét éve választotta Hollandia helyett Magyarországot lakóhelyül. Egy magyarországi látogatása alkalmával ismerkedett meg a baranyai tájjal és annak szépsége, az emberek kedvessége arra az elhatározásra juttatta, hogy ottani életét feladja és ide költözzön. Az erdő, az erdő állatai adták az első festészeti témáját, majd az otthon békéjének hangulata a csendéletekét.
Jansen minden nap azzal foglalkozik, ami boldoggá teszi. A hét hét napján fest, a régi mesterek klasszikus technikáját követve, finom, precíz ecsetvonásokkal. Témái azok, amelyeket környezetében talál, a megbékélést keresi és találja meg bennünk. Nincs idő. Nincs múlt, nincs jelen. Ezek a képek az időtlenséget sugallják, a világ mozgalmassága helyett az egyszerűséget, a békét, a csöndet.
Jansennek már több kiállítása volt, legutóbb a Simontornyai Várban. Az Újlipótvárosi Klub-Galéria pályázatot hirdetett, ezen vett rész. Így láthatja most műveit a közönség.
Peter Jansen kiállítása augusztus 26-ig tekinthető meg az Újlipótvárosi Klub-Galériában.
