Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Sokan várakoznak a bejárat előtt.
fotó: Józsa Ágnes
A belépőre várók látni szeretnék az életnagyságú, egyénített arcvonásokkal megformált, szabályos hadrendben eltemetett katonák szobrait. 1988 tavaszán a Nemzeti Múzeumban már láthattunk néhányat belőlük, de a mostani kiállításnak jóval gazdagabb a kínálata.
A terrakotta hadsereg katonáiból tíz eredeti látható a Szépművészeti Múzeumban.
Kína első császára, a tizenhárom évesen Kr. e. harmadik században trónra került Csin Si Huang-ti uralkodása húsz éve alatt Kínát hatalmas, egységes birodalommá kovácsolta. Háromszázezer ember harminchárom évig dolgozott a városnyi méretű sírkertben, ahova az uralkodót temették. A környéken dolgozó földművesek 1974-ben találtak rá az életnagyságú agyagkatonákra, amelyek szabályos hadrendben állva őrzik a máig érintetlen császársírt. Körülbelül nyolcezer figura sorakozik a földben, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben. Az agyagkatonák magassága 184 és 197 cm között mozog. Parasztok, hivatalnokok, íjászok, zenészek és tisztek mellett a legmagasabb figurák a tábornokok. Mindegyikük arca és öltözete más. Ezek a kínai régészet legismertebb leletei. A Szépművészeti Múzeum kiállításán a legbelső termek egyikében nemcsak oldalról, de felülről is megtekinthetők az aprólékosan kidolgozott, nemcsak rangjukat, de egyéb társadalmi státuszukat is jelző öltözetükben. A technika segítségével a viseleteket az eredeti színekben, virtuálisan is szemügyre vehetjük.
Eszközök, érmék és ékességek vallanak az ókori kínaiak a világegyetem működéséről alkotott elképzeléseiről, amelyben öt elem – tűz, föld, fém, fa, víz – harmonizál egymással.
Valamennyi tárgy a Senhszi tartomány múzeumaiból érkezett. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga. A Szépművészeti Múzeum kiállítása az eredeti műtárgyak számát tekintve egyedülálló. A lovak, a katonák, a fegyverek, a pénzek, a hétköznapi élet tárgyai hozzák közel a ma emberéhez a régmúltat, így adva képet a birodalom tőlünk távoli korának rendkívüli gazdagságáról.
A Michelangelo-teremben A Nagy Falon innen és túl címmel nyílt kiállítás. Itt az ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyait csodálhatjuk meg. Stein Aurél (1862, Pest-1943 Kabul, magyar-brit régész) már a huszadik század elején kutatta ezt a területet. A kínai Nagy Fal két oldalán élt népek övdíszei, fegyverei, valamint lőszerszám-veretei és kocsidíszei láthatók a gyűjteményben. Izgalmas felfedezni, hogy a földrajzi távolság ellenére mennyi a tárgyakban a közös. Ez a kiállítási rész a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kollekciójából állt össze.
A kiállítás kurátora Fajcsák Györgyi sinológus.
Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái. A kiállítás megtekinthető 2026. május 25-ig a Szépművészeti Múzeumban.
