Nagy Fruzsina és Halas Dóra projektje
Idén a Prágai Quadriennale közönsége három alkalommal láthatja a Tabu kollekciót a Soharózával.
Quadriennale Nagy Fruzsina műve Fotó: Gordon Eszter Graphic design: Nagy Gergő
A látványtervezők négyévente rendezik meg közös fesztiváljukat, a Quadriennalét. 1959-ben Frantisek Trösler aranyérmet kapott a Sao Paolo-i kiállításon és ez adott neki bátorítást arra, hogy Prágában nemzetközi látványtervezői kiállítást szervezzen. Először háromévente találkoztak, majd 1967-ben quadriennálévá alakultak, s azután ezen a fesztiválon már négyévente kiállításokat és oktatási programokat is szerveznek rendszeresen, hogy a művészek egymás munkáit mind jobban megismerhessék. Csak egy-két név, aki ezen a szcenográfiai bemutatkozáson részt vett: Salvador Dali, Josef Svoboda, Oscar Niemeyer, Tadeus Kantor, Ralph Koltai és a kortárs színházak közül Robert Wilson, Heiner Goebbels és Renzo Piano színháza.
Idén június 6. és 16. között rendezik a Quadriennalét, s természetesen most is magyar részvétellel. A világ egyik legrangosabb szcenográfiai eseményének magyar főkurátora a Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Horváth Hermina.
A kiállításon idén három szekcióban szerepel Magyarország. Az első az országok és régiók szekciója. Erre a magyar részvétlére az OSZMI nyílt pályázatot hirdetett tavaly színházi tervezők és tervezői csapatok számára. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri bírálta el. A döntés értelmében a végtelen dűnék című installáció nyerte el a pályázatot, amelynek alkotói Balázs Juli, Kálmán Eszter, Juhász András, Keresztes Gábor és Nagy Fruzsina. Az ő installációjuk a virtualitás és a valóság közötti határokat feszegeti-boncolgatja, az átjárás lehetőségét az egyikből a másikba. Ebben kifejeződik az, hogy a színházi élmény magányos, de egyben közösségi élmény is. Az installációt öten tervezték, de a fő koncepció Kálmán Eszteré és Balázs Julié, hozzájuk kapcsolódott Nagy Fruzsina. Juhász András készítette a videókat, Keresztes Gábor pedig a hangot és a zenét. A feladat az volt, hogy ne szeparált terekben gondolkodjanak, hanem olyasmiben, ami be tud épülni az egészbe, és látványában kapcsolódik a többi kiállítóhoz. Ezért egy tükör-kockát álmodtak, amibe alulról kell bedugnia a látogatónak a fejét, és belül is tükrök vannak a dűnék látványával, így sokszorozódik meg minden, vagyis végtelen dűnéket lehet látni.
A második szekció, amiben részt vesz Magyarország, a diák szekció. A Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának a diákjai készítik ezt az installációt. Maga az installáció egy diák a tervén alapul, s Mi van a felhőben címet viseli. Az installációt úgy alakítják ki, hogy a diákok további terveit helyezik el a padlóban kis fakkokban elzártan, és minden egyes tervet egy QR -kóddal látnak el. QR-kód az a kétdimenziós vonalkód, ami például az áru vagy a színházjegy digitális leolvasását lehetővé teszi, így a látogató a diákok honlapjaira tud eljutni, és ott megismerheti a szakmai életútjukat, s a további terveiket is. Így jutunk el a válaszhoz, hogy mi van a felhőben? Tulajdonképpen ez a virtuális valóság van a felhőben. Ennek a kiállításnak a kurátora Zeke Edit, a Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének tanszékvezető docense és Molnár Zsuzsa a Kaposvári Egyetem művészeti karának mesteroktatója.
A harmadik szekció a fragmentumok (töredékek) szekció, ahová Nagy Fruzsina Andrássy úti villa című jelmezét állítják ki (ezt Csákányi Eszter viselte a Krétakör előadásában és ma már a jelmez az OSZMI szcenográfiai gyűjteményének műtárgya). A jelmezt egy virtuális installációba helyezik bele oly módon, hogy a térbe belépő látogatóról egy kamera segítségével képet rögzítenek, és a kép bluebox-technikával az épületet imitáló jelmez egyik ablakában jelenik meg, mint hogyha a látogató az épület ablakából kukucskálna ki.
Nagy Fruzsina ezen kívül egy nemzetközi lánycsapattal egy háromnapos workshopot is szervez, aminek Feminity a címe. Magyarországról Balázs Juli és Nagy Fruzsina vesz részt benne s rajtuk kívül egy lengyel, egy német és egy spanyol tervező is. Egy konferencián találkozott Fruzsina a lengyel Atával és a német Utéval, és ott született meg a workshop ötlete, s aztán Madridban egy jelmezkonferencián találkozott a spanyol kolléganővel, aki vállalkozott a közös munkára.
A Quadriennaléra a Soharóza – Nagy Fruzsina és Halas Dóra közös projektje – előadását, a Tabu kollekciót is meghívták Prágába, amelyet három alkalommal láthat a közönség.
Magyarország részvételét a Quadriennalén az EMMI és az NKA is támogatta.
