Wilde, Yeats & Joyce

|

Colm Tóibín: Mad, Bad, Dangerous to Know

Írek. A századelő és a századforduló világirodalmi nagyságai. Három név, amelyet minden művelt olvasó ismer.

A neves író, akinek regényéből (Brooklyn) sokfelé elismeréssel fogadott filmet is forgattak Saoirse Ronan főszereplésével, ebben a hosszú esszében nem a neves fiakat, hanem a maguk módján szintén tehetséges és a maguk területén ismert apákat állítja a középpontba, bár kiemelt figyelmet kap mind a család, azon belül természetesen az apa-fia kapcsolat, illetve a testvérek közti viszony. Az apákat és a fiúkat azonban nem Tóibín érdeklődése, hanem sok egyéb mellett a származás (írek), a korszak (a századelő és a századforduló) és az életükben megfigyelhető párhuzamok is összekötik. A magyar könyvpiacról a rendszerváltással sok egyéb könyvsorozat mellett eltűnt az írók világa című is, amelyben sok képpel illusztrálva olvashattak az érdeklődők az alkotók életéről. E sorozatban Wilderól és Yeatsről is jelent meg kötet (Török András és Szentmihályi Szabó Péter írták), így az e könyveket ismerőknek lehet némi fogalmuk a szülőkről.

Wilde apja rendkívül neves orvos volt, aki ugyanakkor az ókori görögség tárgyi emlékei iránt is érdeklődött, s ezért hosszú utat tett az Égei-tenger szigetein, ahol föltárásokban is részt vett. Yeats apja, ahogy a költő öccse is, festő volt. Nyughatatlan lélek, aki öregkorában végül New Yorkban lelt menedéket. Joyce apjának kitűnő hangja volt, operaénekesnek indult, míg aztán a szülők közül egyedüliként az alkohol került élete középpontjába. Wilde tragikus sorsát ismerve persze azt gondolnánk, hogy a szülők élete kevéssé lehetett izgalmas, köszönhetően annak, hogy a szülőktől is nagyon gazdag dokumentumanyag maradt ránk, az ő életük sötétebb oldalára is rápillanthatunk. Wilde apja életében például sokáig jelen volt egy mentálisan zavart fiatal nő, akinek viselkedése kísértetiesen emlékeztet Sir Alfred Douglas, az író szeretője apjának kérlelhetetlenségére és megszállottságára, hiszen még pamfletet is képes volt szerkeszteni és kiadni az idősebb Wilde ellen.

A három századvégi ír nem véletlenül került egymás mellé: összeköti őket az a bonyolult és ellentmondásos viszony, amely nemzeti hagyományukhoz kötötte őket, hogy angol anyanyelvűekként és protestáns írként (Wilde és Yeats) hogyan viszonyuljanak a nemzeti mozgalmakhoz, Londonhoz vagy Dublinhoz kötődjenek-e, s ebben a katolikus Joyce-szal is osztoztak. És ismerték egymást, illetve Yeats ismerte Wilde-ot, aki meghívta londoni lakásába a nála fiatalabbat: Wilde elismeréssel szólt Yeatsről, és Yeats is mindig így beszélt Wilde-ról. Joyce és Yeats is személyesen ismerték egymást, még ha szoros kapcsolat nem alakult is ki köztük. De ismerték egymást a szülők is: Wilde és Yeats apja egymást, bizonyos fokig a rokonságot, és Yeats apja is a zengő hangú idősebb Joyce-ot. Az izgalmas élet- és korrajz mellett bőven esik szó az irodalmi alkotásokról is: Wilde esetében főleg a De profundis kap hangsúlyt, míg Yeats kapcsán az Abbey Theatre és az ott bemutatott drámák jelentősége (Yeatsnél nagyon fontos a sligói nagyapa, akit – ahogy a költő írja visszaemlékezésében – sokáig összekevert Istennel.), Joycenál pedig az Ulyssesnek a kisiklott életű apa felé mutató jelenetei kapnak hangsúlyt.

Ahogy az Írók világa-sorozat elsüllyedt a könyvpiac törvényei miatt, úgy nyilván magyarul sem fog megjelenni a kötet, mert aligha akadna kiadó, amely meglátná benne az üzleti siker lehetőségét. Pedig szükség lenne ilyen típusú művekre, akár eredetiekre, akár fordításokra, mert ezek a művészi sorsok (és a szülőké is) az önreflexió lehetőségét is megteremtik az olvasó számára. Különösen igaz ez az írekre, akiknek történelméből és sorsából legalább annyit, sőt talán még többet is tanulhatunk, mint a magunkéból.Márpedig ez a könyv ezt is fölkínálja, hiszen a XIX. század elejétől kezdve végigkísérhetjük az ír nemzeti függetlenség gondolatának formálódását, a politikai csatákat és a jövőre vonatkozó elképzelések éles ellentétét, a kelta reneszánsz kibontakozását, a húsvéti fölkelés eseményeit és az Ír Szabadállam születését. Szóval ajánlom ezt a könyvet, de Wilde-ot, Yeatset és Joyce-ot is, és azokat is, akik szintén megjelennek benne: Shaw-t, Lady Gregoryt, Henry Jamest etc.

Colm Tóibín: Mad, Bad, Dangerous to Know, The fathers of Wilde, Yeats and Joyce, Viking, London, 192 o. £ 14.99

CÍMKÉK: