Négy vers

|

Részlet Mohai V. Lajos új kötetéből

ESŐ NESZEZ

Lassú neszezés kapott erőre.
Utcai hársfa dőlt a fenyőre.
Inkább az árnya, nem a törzs.
Neszez az eső, részeg a Föld.

KÖDBEN

A köd a kertbe harap,
talajmenti a fagy,
novemberi ködön át
fölözött tej a világ.

ŐSZVÉG

Lomb-pengető nesz:
Erdő csontváza.
Hamvadó-abrosz
A köd uszálya.

Gyantás fényt csillant
A felhők szárnya.
Fák közeiben
Alvó jéghártya.

LOVAK A TÉLI KÖDBEN

Köd, bozót-hajfonat, kő, sár,
felhőbóják és hóharmat,
fenyő toboza, gyanta havon,
ég, halványlila rozsda alatt

viaszfehér lovak, kőfejek,
vércseppek, csontboltozatok,
lovak, lovak, habos lovak,
szomorúfűz-áldozatok.

Részlet a szerző Utószó a magyar költészethez című, a Prae Kiadónál megjelent kötetéből.
Könyvpremier az Írók Boltjában szeptember 7-én, kedden, 16 órakor. A kötetet Kállai Katalin költő, kritikus és Vári György, a kötet szerkesztője mutatja be.

CÍMKÉK: