Az én országomban…

|

Tar Sándor-napok

Debrecen, április 5-14.

Tar Sándor 1941-2005

Tar Sándor (1941–2005), az ezredforduló magyar prózájának egyik meghatározó alakja Hajdúsámsonban született. Eredeti szakmája fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-technikus volt. 1992-ig az orvosi műszereket gyártó Medicor Művek debreceni gyárának dolgozója.
1967–1970 között és 1975-ben a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozott. Kezdetben mint betanított munkás, majd, mint a drezdai munkásotthon nevelője. Az ott dolgozó munkásoktól gyűjtött történetekből és feljegyzéseiből megírta a Tájékoztató című szociográfiáját, amellyel 1976-ban megnyerte a Mozgó Világ szociográfiai pályázatát. Írásában kendőzetlenül mutatta be a kint dolgozó munkások nehéz, néha sivár mindennapjait és életkörülményeit, épp ezért nem is jelenhetett meg. Így került kapcsolatba Kenedi Jánossal, a Profil című szamizdat kiadvány szerkesztőjével, aki közölte Tar novelláját.

A váratlanul fölbukkanó új íróra felfigyelt az Élet és Irodalom olvasószerkesztője is. Ekkortól rendszeresen jelentek meg írásai e lapban, majd a Kortársban. Csak a ’90-es években bontakozott ki egyedi és átütő erejű munkássága. Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy 1979-ben a debreceni Állambiztonsági Hivatal III/III-as tisztjei megzsarolták és beszervezték ügynöknek. Ettől kezdve rendszeresen jelentett. Az ügynöklét romboló hatással volt személyiségére, voltak időszakok, amikor alig-alig tudott írni. 1999-ben nyilvánosságra került az író ügynökmúltja. Még inkább magába zárkózott. Napjainkra részben eltűntek az író számára témát adó világok, mégis olvasható ma is Tar prózája. Ennek legfőbb oka, hogy novelláiban önálló világot teremtett, melynek megértéséhez nem kell a könyvön kívüli valóságot is ismerni.

Április 5., kedd 17.00: Tar Sándor-emlékpontavató

(Helyszín: a volt Medicor Művek udvara, Füredi út 98.)
Más munkássorból származó művészekkel ellentétben soha nem hagyta el azt a környezetet, ahonnan indult, és amiről írt. A Medicorban érezte jól magát, a kedvenc kocsmáiban volt otthon – ahová naponta eljárt, és ahol a hozzá hasonló egyszerű munkásemberekkel töltötte az időt. A rendszerváltoztatás után is marginális helyzetben maradt a személye, pedig műveit a legjobb kiadók, újságok jelentették meg. Magányának és visszahúzódásának titkára, ügynökmúltjára is fény derült. Súlyos betegen halt meg, idegeit felőrölte az életen át őrzött rettentő titok, a lelkiismeret-furdalás, az irodalmi élet, a közélet és a szűkebb környezete felől érkező megvetés.
Az emlékpontot felavatja dr. Puskás István alpolgármester, közreműködik a DESZínház

Április 6., szerda 17.00: Életképek az NDK-ból – kiállítás Tar Sándor fotóhagyatékából

(Helyszín: Desz24 udvara, Batthyány utca 24.)
„A képek természetesen ócskák. A jókat betettem az albumomba, és onnan nem szedem ki. Amelyeket most küldök, alágyújtásnak is használhatók, de remélem, nemesebb célokat is szolgálhatnak.” (Levél Tar Sándorhoz) Tar Sándor 1967 és 1970 között a drezdai VEB Trafo- und Röntgenwerk betanított munkása, majd 1975 és 1976 között munkásotthoni nevelője volt. A kint dolgozó vendégmunkások fotóiból látható válogatás a Déri Múzeum gyűjteményéből.
A kiállítást megnyitja dr. Lakner Lajos irodalomtörténész, közreműködik a DESZínház társulata

Április 8., péntek 18.30: Tar Sándor filméjszaka

(Helyszín: Apolló Mozi, Miklós utca 1.)
18.30: Mindörökké
magyar filmdráma, 77 perc, 2022
Rendező: Pálfi György
A filmvetítést követően beszélgetés Pálfi György rendezővel.
21.15: Délibáb
magyar westernfilm, 90 perc, 2014
Rendező: Hajdu Szabolcs
A filmvetítést követően beszélgetés Hajdu Szabolcs rendezővel.
szombat, 00.01: A te országod
A Forte Társulat színházi előadása felvételről, 110 perc
Rendező: Horváth Csaba
szombat, 02.15: A te országod
magyar rövidfilm, 30 perc, 2009
Rendező: Hajdu Szabolcs
szombat, 03.00: El valahová
A Forte Társulat színházi előadása felvételről
Rendező: Horváth Csaba

Április 12., kedd 19.00: Bíbor füst – akkordok szívdobogásra
Felolvasószínházi est Tar Sándor ismeretlen írásaiból

(Helyszín: Déri Múzeum, Déri tér 1.)
Kevesen tudják, hogy Tar Sándor versek írásával kezdte szépírói pályáját. Főleg a szabadversek tűnnek ma is elevennek, melyeken az amerikai irodalom és a beatnemzedék egyik legjelentősebb költője, Allen Ginsberg hatása érződik. Bíbor füst – akkordok szívdobogásra című munkája beszédszerű, laza szerkezetű szöveg, amely rockzenét és mámort idéző képeivel egy intenzív szerelmi kapcsolat kifejeződése. Felidéző ereje miatt színpadra kívánkozik.
Előadják: Gelányi Bence és Orosz Csenge színművészek

Április 13–14. szerda 10:30, csütörtök 10:00: „A hangadó” – Tudományos konferencia Tar Sándor írásművészetéről

(Helyszín: Déri Múzeum, Déri tér 1.)
Életében tizenkét kötete jelent meg, halála óta pedig irodalmi műhelyek foglalkoznak hagyatékának feldolgozásával, melynek jelentős része a Debreceni Irodalom Házában található.
A kétnapos konferencián munkásságával foglalkozó irodalom- és eszmetörténészek, Tar Sándor-kutatók beszélnek nem csupán a Tar-életműről, de arról a társadalmi közegről is, amelyben életműve megszületett.
A konferencia együttműködő partnerei: Alföld szerkesztősége, DAB Irodalomtudományi Munkabizottsága, Debrecen Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete.

CÍMKÉK: