Rajk László: A tér tágassága – Molnár Gál Péter: Coming out
Az egyiküknek fontos volt a közösségben, a közösségért való tevékenység, a másikuk sem volt magányos hős, de ő inkább kívülállóként megfigyelt, véleményezett, ahogy egy színházi kritikustól elvárható.
Rajk László
Bár a két kiadvány időben egymás közelében tűnt föl, mégis szubjektív a kiemelésük a sorozatból. A véletlen tette egymás mellé őket – mégis érdekesek együtt is.
Személyes történetek – hirdeti a Magvető Könyvkiadó a Tények és Tanúk sorozatát, mely a múlt század hetvenes éveiben kelt útjára, majd 1990-tól, 25 év tetszhalottság után újra indult.
A memoárok, naplók, visszaemlékezések tág műfajiságát keverő kötetek mindegyike izgalmas, főként a sajátságos szubjektív nézőpontjaik okán. A történelem írott forrásai mellett fontosak ezek az egyéni látószögű írások, melyek közt legutóbb Rajk László és Molnár Gál Péter életútjainak furcsa kanyarjai tárultak föl.
A tér tágassága
Hatásos könyv Rajk László életútinterjúja. Benne a 20. századi magyar történelem – tankönyvként lehetne használni –, miközben egy szerény, tehetséges, elhivatott ember portréja mellett fölsejlenek azok a kultikus helyek is, ahová a Kádár-korszak, majd a rendszerváltás gyermekei jártak, a helyzetek, amiket megéltek – és fölmutatódik az is, hogy történtek dolgok a világ jobbá változtatásáért is.
A bevezetőből kiderül, hogy Mink András történész volt egyike azoknak, akik inspirálták Rajk László építészt, látványtervezőt, grafikust, hogy készüljön el vele ez az életinterjú az OSA archívuma számára. Az eredeti beszélgetések 2009 tájékán félbemaradtak, s végül tíz év múlva, Rajk László 70. születésnapja tájékán, 2019 januárjában folytatódtak. A közben eltelt idő tükrében Rajk László is kiegészítette a kéziratot észrevételeivel, Mink András pedig mindehhez rendkívül alapos és információgazdag jegyzeteket készített. (A kötet év végi megjelenését a szerző már nem érhette meg.) Az életinterjú a Rajk-per körüli időkben kezdődik, az életbe az elcserélt névvel, Kovács Pistiként induló kisgyermek történéseivel. Jól ismert eseményei ezek a közelmúlt magyar történelmének, mégis megrendítő személyes emlékként olvasni róla. Ahogy a könyv izgalmát végig ez jelenti. Aprólékos pontossággal végigkövetett évtizedek, a snagovi fogság gyerekfejjel, ahol a száműzetésben élő szülők működtették az iskolát gyermekeiknek, a hatvanas évek belvárosi gimnazistájának hétköznapjai, a hetvenes évek építészhallgatóé, találkozás a korszak alternatív kultúrájával, képzőművészekkel, színházcsinálókkal, Stúdió K, Halász Péter, Egyetemi Színpad. S közben külföldi utak, tanulmányok, Kanadától Párizsig, ismerkedések más országokkal. Amellett, hogy Rajk László élete végéig elismert építészként is dolgozott, a 20. század harmadik harmadától a legsikeresebb látványtervezőként is jegyezték a világban. Minderről is mesél A tér tágasságában, mely történeteken örökké áttetszik a politika is.
Ahogy már születésekor, korai gyermekéveiben jelen van, ahogy később a titkosszolgálat elől szinte kalandfilmekbe illő módon menekülő szamizdatíró, -kiadó, -terjesztő fiatalember életében is, s majd a rendszerváltás aktív résztvevőjeként sem tudja kikerülni. Azért is krimiszerűen izgalmas ez a könyv, mert a beszélgetőtársak plasztikusan elevenítik föl a történteket, a kérdező szinte együtt izgul az interjúalanyával – külön drámai ereje van a párbeszédes formának. Az olvasónak sokféle élményben van mindeközben része. Kibomlik egy ember élete, fölrajzolódnak a 20. század közepétől a 21. század elejéig a magyar történelem szeletei – szubjektív nézőponton keresztül, találkozhatni a magyar történelem ikonikus figuráival, mint Károlyi Mihályné, Duczsyṅska Ilona, Krassó György, a korszak művészvilágába is beleshetni, a filmesekébe, a színháziakéba, a képzőművészkébe egyaránt, nemzetközi szinten is. Letehetetlenné teszi a könyvet annak a különös csúszkálásnak az érzete is, ahogy különféle síkok egymáshoz érnek: a leghitelesebb történelmi forrásoké, a szubjektíven látott kulturális jelenségeké és ezek helyszíneinek a fölmutatása, és a már-már a bulvárt érintő magánéleti sztoriké.
Az olvasók közt bizonyára vannak, akik találkozhattak Rajk Lászlóval, az építésszel, a tanárral, a politikussal, a látványtervezővel, a gondolkodóval, és emlékeznek kedves, figyelmes lényére. Miközben – ahogy ez az interjúkötetből is kiderül – Rajk László számára a legfontosabb dolog volt a szigorú mérce, főleg magával szemben.
Coming out
Más műfaj a Molnár Gál Péter-könyvé. A szerző eleve nem szánta kiadásra, halála után kilenc évvel az örökösök döntöttek úgy, hogy mégis publikálják. A szerkezeten, némelyik írás minőségén érezni is ezt – mégis fontos dokumentuma egy korszaknak, szinte majdnem ugyanannak a korszaknak, melyet a Rajk-kötet is fölölel.
Molnár Gál Péter
Molnár Gál Péter ikonikus alakja volt a magyar színházi életnek, kritikusként vett részt ebben. Éles, szúrós tollával pontosan beletalált középre, írásai iskolapéldái az alapos elemzésnek. Szerették vagy utálták őt, átmenet nem volt, s mindehhez az is hozzájárult, hogy a sajtópiacon egyeduralkodó Népszabadság munkatársa volt. Ki így, ki úgy vélekedett róla, ám amikor halála előtt hét évvel ki-(be)robbant, hogy 1963-től 1978-ig az állambiztonság besúgója volt, sokan föllélegeztek, hogy lebukott a „gonosz”. Akkor kezdett hozzá a „coming outja” megírásához, ám végül nem fejezte be. Helyette így nyilatkozott: „Elszámolással önmagamnak tartozom a történtekért. Többet erről mondani nem fogok.”
Most mégis itt a kötet – s jó, hogy itt van. Igaz, hogy töredék, de mindezért kárpótol a műfaji sokszínűsége. Különösen kezdődik a kötet (Schmal Alxandra szerkesztette, Lakos Anna volt a szakmai tanácsadó, az előszó és jegyzetíró) – azzal, amit máskor a végén szokás találni, azzal a hozzászólás-dömpinggel, kommentekkel, levelekkel, amivel MGP-t nyakon öntötték lebukása után. Mintha ezen túl akarna esni a szerző, hogy utána jöhessen a lényeg. S az olvasó is így van ezzel – ha ezen túljut, már csak jobb történhet vele. Ezek az előre került Függelék után következnek, a napi aktuális cikkek, beidézett hosszabb terjedelmű kritikák, melyből kirajzolódik a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek színháza, remek portrék, főleg elfeledett, perifériára szorult művészekről. Bizonyára vannak a kötet forgatói közt olyanok, akik emlékeznek még a híres tagankai Hamlet-vendégjátékra Ljubimovval, Viszockijjal, vagy a Kozincev-filmek kultuszára, a kaposvári legendákra, a Székely-Zsámbéki-féle Nemzeti Színházra – de akik később születtek, azoknak is érdekes belelátni az akkori korszak színházi legendáiba. Mindemellett egy-egy kulturális-politikai esemény fölmutatásakor izgalmas háttér rajzolódik föl, fölsejlik, például, hogyan is működött napi szinten a korszak hírhedt aczéli három T-je. Hogy milyen volt a hétköznapi értelmiségi lét, hol találkoztak írók, költők, újságírók, hogy kezdett búvópatakként csörgedezni a demokratikus ellenzék mozgalma stb. Mindezen témák mellett az is megjelenik, milyen volt a titkos-tiltott melegek világa, hogy lehetett ismerkedni, így élni – mint kiderül, veszélyesen, hisz épp ez volt az, amivel MGP-t is megzsarolták.
Igen, látszik a köteten, a gondos szerkesztés ellenére, hogy nem publikálásra szánták. Kissé szedett-vedett írások – a szerző sok mindenbe belekap, amit aztán otthagy kifejtetlenül, de ezt ennek a tudatában kell olvasni. Fontos tett a megjelenése – egy korszak sajátos tükre. Olyan, mintha kihallgatnánk valakit a tudta nélkül. De hát egy újságíró, kritikus is kicsit mindig kihallgat másokat, s aztán megírja. (Most az egyéb kihallgatásokat ne is említsem.) Ezúttal mintha fordítva lenne.
Coming out – olvashatni a címben. Adekvát cím ehhez a tartalomhoz – bár talán épp erről esik a legkevesebb szó.
Két különböző műfajú kötet.
Rajké életinterjú, MGP-é kaleidoszkópszerűen változó vallomásos írások halmaza.
Rajké vállalt beszélgetéssorozat terméke, MGP-é hagyatékból ránk maradt örökség.
Már egyik szerző sem él – vajon tudni-e, mit szántak a nyilvánosságnak?
És főleg, mit kezdhetünk ezzel.
Tovább folytatva a párhuzamos megállapításokat, az egyiküké egyenes ívű pálya – a másikuké girbegurbának tetsző életút.
Az egyiküknek fontos volt a közösségben, a közösségért való tevékenység, a másikuk sem volt magányos hős, de ő inkább kívülállóként megfigyelt, véleményezett, ahogy egy színházi kritikustól elvárható.
Egy alkotó és egy befogadó ember.
Mindketten örökséget hagytak ránk – mint egy fölnevelendő gyermeket.
Rajk László: A tér tágassága (életinterjú), Tények és Tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 4.999 Ft
Molnár Gál Péter: Coming out, Tények és Tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 4.999 Ft
