Naplók
Radnóti Miklós, Gyarmati Fanni
Radnóti Miklós naplójából
1940.
szept. 18.
Éjjel. Tornász jegenyék.
szept. 19.
Hajnal. Köd fürdik a tóban, szuszogva hempereg.
szeptember 22.
T. hadnagy: Hogy mennek ott elől! Mint a kurvák a korzón, vagy a Riviérán! Egyetlen percem sem volt még nyugodt. Kétízben kézbevettem Aranyt, eddig jutottam.
szeptember 25.
Tegnap este 8–10. őrségen. Mikor 10-kor bemegyek a nagy hálóterembe, 120 ember alszik a földön, zsákokon, hortyog, horkol, szuszog, szusszan, szotyog, szottyan, motyog, mottyan álmában, fú, szellent és pöfög. Rémületes.
/…/
Koffán Károlyné, Koffán Károly, Ortutay Gyula, Ortutay Gyuláné, Radnóti Miklós, Gyarmati Fanni, 1939 Fotó: Müller Miklós
dec. 29. Vasárnap.
Délután Dési-Huberéknél, Fiffel, Vas Pistával, Ágival. Új képeket mutat, szeretem a tájai mélységét, csendéletei súlyos csendjét, arcképei szigorú gyengédségét, andalgó és mégis erős színkezelését, a világlátása kissé irodalmi, s mégis festői pátoszát. Az Illyés portrékat átdolgozta, az egyik különösen döbbenetes most. Attila került az ülő, kezében könyvet tartó Illyés mögé, esettségében felmagasló árnyék, a háttér tájkép, a tájból szivárog ki szinte, baráti együttes, de ugyanakkor lenge és mégis súlyos lelkiismeret. Illyés nem örül majd a képnek. (…)
/Forrás: Kritika, 1982. augusztus, 36-37. o./
