Pünkösd lángjai

|

Vérszínű rózsa lángol

Leszáll a boldogság a másvilágból

Mozaik-képen, anno

Az első Pünkösd

1 Mikor elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen.

Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása.

Betöltötte az egész házat, ahol ültek.

Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre.. (…)

6 A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon  nyelvén hallotta beszélni őket..

Apostolok Cselekedetei 2.1.
Az Újszövetség könyvei

Kosztolányi Dezső

Pünkösd

Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
az éj meleg s már perzselő a reggel,
bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
s ritkán találunk hűvös árnyra már.

Az ég fakó, az éjjel is rövid,
alig bujik el a nap egy bokorba,
aztán ragyogva, új erőbe forrva
kiszáll s az égre lánguszályt röpít.

A róna várja a hűsfényü holdat,
leng a kalász, vérszínü rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágból.

A néma csillagok reánk hajolnak,
és álmodó, fáradt fejünk körül
szines, aranyló lepkeraj röpül.

Kosztolányi Dezső: Négy fal között
1907.

Photo KD

CÍMKÉK: