A sajtószabadság egykor
A zseniális Proust-regény, Az eltűnt idők nyomában 1906-tól 1922-ig íródott, hét kötete egy dzsungel a kor párizsi és vidéki életéről. Ám a háttérben, legalábbis az első kötetben – egy szörnyű per és sors húzódik: Alfred Dreyfus századost 1894 októberében hazaárulás vádjával letartóztatták és hihetetlen gyorsasággal életfogytiglanra ítélték és a francia Guyana Ördögszigetére száműzték.
Marcel Proust 1895
Az eltűnt idők hátterében mintegy fali tapéta húzódik a százados pere, mert ez az ügy a kor egész Franciaországát kettéosztotta, voltak Dreyfus-pártiak és Dreyfus-ellenesek s a társasági életet, a sajtót, a közszereplést ez a megosztás határozta meg. Egyre mélyebbre hatoló viták sora végül a titkosszolgálat vezetőjének – George Picquart-nak – is feltűnt, kinyomozta, hogy a vádakat hamis tanuk vallomásaira és még hamisabb bizonyítékokra alapozták. De felszólalását a hadsereg főnökeinek nyomására eltusolták, őt magát pedig két évre száműzték Tunéziába.
És akkor jött Émile Zola. Aki – akkor már híres íróként – 1898 januárjában J’acusse! (Vádolom) címmel vitriolos vezércikket írt a köztársaság elnöke (George Clemenceau), valamint a kormánypárti igazságszolgák ellen, ami gyökérében rázta meg a francia közvéleményt. A demokraták örültek, ünnepelték az írót, de a másik oldalon beindult a zsidózás, antiszemita pogromok robbantak vidéken, magát Zolát is üldözték, annyira, hogy az író Angliába menekült. Vádiratának mégis csak lett eredménye: Dreyfus szabadult és rehabilitálták, sőt jóvátételképp becsületrendet is kapott. (Sajnos pár év múltán, máig tisztázatlan körülmények között meghalt.)
Alfred Dreyfus (1859-1935)
Az ügy világbotránnyá dagadt, annyira, hogy egy pár generációval korábban még a magyar közvéleményben is égett – mert akkor még volt ereje a sajtónak („harmadik hatalmi ág”) és az író tollának. Proust-ot, Zolát, Dreyfus-t is csak azért idézem ide, mert ma irigyelhetjük százegynéhány évvel korábbi események nyomát kutatva: hol van manapság egy írónak ekkora ereje? És a sajtónak? Na jó, Nixont a Washington Post két újságírója (Woodward és Bernstein) – oknyomozó zsurnalisztaként felkutatta az un. Watergate-ügy titkait, leleplezte a hazugságokat – és végül is megbuktatta Nixon elnököt.
De azóta?
