Nyerges Gábor Ádám könyvei a 86. Ünnepi Könyvhéten

|

Nyerges Gábor Ádámnak két könyve is megjelenik a 86. Ünnepi Könyvhéten.

A szerző harmadik verseskötete, a 2011 és 2013 közt írt versekből összeállított Az elfelejtett ünnep a Műút könyvek-sorozat keretében jelenik meg. “Amikor Az elfelejtett ünnep versei kezdtek megszületni, azt hiszem, félig öntudatlanul is megpróbáltam ahhoz visszanyúlni, hogy én személy szerint, olvasóként mit tekintek a leginkább esszenciálisan versnek. Most még nem tudom megítélni, mennyire lett érzelgős, patetikus, adott esetben nyálas ez a kötet, vagy hogy baj-e, hogy szinte nyomtalanul hiányzik belőle a korábbi szövegeim ironikus távolságtartása. Olyan idegállapotban írtam meg, folyton arra gondoltam (ez mondjuk már biztosan patetikus, nem is kicsit), hogy ha másnap, teszem azt, elcsapna a kombínó, és előtte már csak egyetlen verset írhatnék, akkor mi lenne benne, mondjuk így, »az utolsó szó jogán«.” – olvashatjuk a könyvről egy korábban megjelent interjúban.

az elfelejtett ünnep borító (front)

A könyv fülszövege:

Igazi poézis található ezeken a lapokon: klasszikus versírás folyik itt. Sok természeti kép, gyakran esővel, hóval, alkonnyal, s mindezek szervesen hangolódnak egybe a lélek állapotaival. Melankólia van bőven, ami kissé kiment a divatból, de ha egy olyan (egyébként roppant jó humorú!) ember tárja elénk legszemélyesebb bánatait, mint Nyerges Gábor Ádám, akkor a vers kap egy fanyar árnyalatot, amitől egészen mai lesz. „Utcára megyek, járkálok körbe, zsebemben a bélést szorítom ökölbe.” Sokszor van szép zenéje a verseknek, van köztük sok szonettszerű, bár sohasem szabályos, semmi sem szabályos, mintha hasztalan vágyna szabályra, keretre, valami átfogóra, például két karra, mely átfogja. Sok versben nekifut a szabályosnak, és mi végignézhetjük, ahogy a szabály szétomlik a kezében. Komoly kötet ez, mert Nyerges szereti a verset. Szereti megírni veszteségét, magányát, az elmúlt – elrontott? – gyermekkor iránti nosztalgiát, és hozzá a felnőttség keserves tanulságait: „A tett is az, ha az ok hamis.” Naiv és koravén egyszerre, öndicsérő és önostorozó. Néha csak beszél hozzánk, fesztelenül, néha meg szárnyal, nagyon feszesen. A legszemélyesebb lírából való kötet ez: szépítés nélküli, emberi arckép áll össze belőle.

Nádasdy Ádám

*

Másfél éve jelent meg Nyerges Gábor Ádám első kisregénye, a Sziránó, melynek mostanra már második kiadását jelenteti meg a Fiatal Írók Szövetsége. “A szerző éppen annyit markol, amennyi belefér a tenyerébe; a szövegbe gyúrt emlékezet pedig – a nehezen körülírható nemzedéki hovatartozástól függetlenül – mindenki számára visszaidézhetővé és újraélhetővé teszi azokat általános, de mégiscsak személyre szóló történéseket, amelyek talán ma is kísér(t)ik az életét. Hisz az eltűnőfélben lévő iskolaévek miniatűr társadalmi rendszere az író (és az olvasó) számára éppolyan mozdulatlan a múltban, mint a felnőtt világ jelenidejű, kiterjedt berendezkedése, ahol ugyanazok a farkastörvények uralkodnak, mint a sokszor ártatlanra mismásolt gyerekkor elmosódó miliőjében.” – olvasható Papp Máté a Kalligram hasábjain megjelent kritikájában.

nyga_szirano_cover

A könyv fülszövege:

A magyar próza – úgy általában – nagyon súlyos, enigmatikus és búvalbélelt. Ha az ember sokat fogyaszt belőle, el-elnehezül. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót. Az eddig költőként ismert Nyerges Gábor Ádám prózai debütálása ez az olvasmányos és lendületes, laza és sztoridús könyv. Mindjárt egy kulcsregény, egyben iskola- és nemzedékregény.

És hogy ki is az a Sziránó? Igen, „az orros faszi” alteregója. Egy általános iskolás kamasz, „Karinthy Frigyes első számú földi helytartója”. Egy még csak tizenéves, de máris önironikus materialista, akit az osztálytársai hogy, hogy nem, de sohasem hívtak Sziránónak. Az ő egyszerre humoros és szomorkás kalandjai – „farsangi cikiségek”, „biztonsági flörtök” és egyebek – elevenednek meg e kisregény lapjain.

Darvasi Ferenc

*

Az elfelejtett ünnepből ide kattintva, a Sziránóból pedig ide kattintva olvasható részlet az Art7-en.

*

Az elfelejtett ünnep könyvbemutatója 2015. június 2-án, kedden, este hét órakor kezdődik a Rácskertben.

A szerzővel Korpa Tamás beszélget 2015. június 6-án, szombaton délelőtt tíz órától a Vörösmarty téren, a könyvheti színpadon, könyveit pedig 2015. június 7-én, vasárnap háromtól négy óráig dedikálja az Írók Boltja előtt, a Liszt Ferenc téren.

CÍMKÉK: