Mohai V. Lajos négy verse
KERT
Neszez az eső. Korábban dörgött.
Pacás sötétben Kutyánk lődörgött.
Halott Kutyánk az. Többnyire emlék.
Fölásnám érte a hegy belsejét.
AZ ÉJSZAKA
A sötét árnyból-szőtt képe
a Halott Kutyát becézte?
És ahová ráhullt, az a
másvilág volt?
A HEGYRŐL A VÍZ LEGURUL
Poszler Györgynek
A hegyről a víz legurul, mert háta kő;
az esőnek csupán néhány olajzöld gyom látja hasznát,
az Ég mégis dajkálja a hegyet,
hiába kő a háta, és a hasa gyom.
FERGETEG EZ
Péntek Imrének
Hamvad, veszik. Újra támad.
Ronggyá válik karimája.
Tőből kitépi a kerítést,
fergeteg ez, hiába.
Kettészakad Föld és Ég,
nincs ebbe semmi gyerekség.
Ha megsimogatnám egyikét,
a másikával mi történnék?
