A Margó-díj 2015 óta keresi a legígéretesebb első prózaköteteket.
Jakab Juli, Valuska László, Ott Anna, Totth Benedek és Vitáris Iván fotó: Margó Irodalmi Fesztivál
Az elmúlt 10 év díjazott szerzői számára komoly mérföldkő volt karrierjükben az első hely megszerzése, olyan nevek vonultak be innen az irodalmi kánonba, mint Halász Rita, Fehér Boldizsár, vagy Mécs Anna. 2025-től a korábbi díjazottak is részt vesznek a zsűrizésben, idén Totth Benedek az első Margó-díjas regény, a Holtverseny szerzője lesz, aki szemlézi a fiatal pályatársakat.
A Margó-díj új zsűri tagjai: Totth Benedek író, az első Margó-díj nyertese, Jakab Juli színész és dramaturg, forgatókönyvíró, Vitáris Iván az Ivan & The Parazol frontembere, énekese és dalszerzője, Ott Anna a Hadik művészeti vezetője, az olvasás népszerűsítésének nagykövete és Valuska László a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója.
A nyertes a díjjal 1 000 000 forintot, valamint 15 000 000 forint értékű kereskedelmi és médiatámogatást kap a Bookline révén, aki a Margó-díj kiemelt támogatója, így segítve a kiválasztott könyv népszerűsítését. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Müpában, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, emellett próbafordítási lehetőséget kap, valamint publikációs lehetőséget a Könyves Magazinon (www.konyvesmagazin.hu) egy éves tárcasorozat formájában. A legjobb tíz szerző közül különdíjast is választ a zsűri a Margó-díj támogatójával, az Erstével közösen. A Margó x Erste #higgymagadban különdíj félmillió forinttal jutalmazza a legjobb tíz első prózakötetes szerző közül azt, aki témaválasztásával vagy saját írói útjával leginkább inspirálja olvasóit álmaik megvalósítására.
A zsűri már olvassa a Margó-díj shortlistjére került 10 kötetet: a nyertes és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjasának személye a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon, október 9-én 16:00 órakor derül ki.
A 10 jelölt a díjra
Breier Ádám: Hetvenegy farkas. Breier Ádám első kötetében a családi dinamikák megbomlása, a vallás identitásképző ereje, a bűn és a megbocsátás összefüggései mozgatják a több szálon futó cselekményt.
Dorosz Dávid: Mindenki lelép – Thriller a mai Magyarországról. Dorosz Dávid regényében egy negyvenes éveiben járó baráti társaság főhősei különböző világnézetekkel, élethelyzetekkel, sikeresnek vagy sikertelennek könyvelt életeiket narrálják maguknak, egymásnak, nekünk, vagy ki tudja, kinek.
Falcsik Mari: My Rocks. Falcsik Mari debütáló prózakötete a Helikon Kiadó 21 dal sorozatának harmadik darabja. A költőként hosszú ideje aktív szerző novelláit az angolszász rock zene ikonikus darabjai rendezik egységbe.
Jehan Paumero: A hazám és az otthonom. Jehan Paumero fiatalon Pécsre költözött francia tanár, aki egyszer csak azon kapta magát, hogy ott ragadt, és máshol már el sem tudja képzelni életét. Első regénye egy őszinte korrajz, visszaemlékezés és beilleszkedésének története.
Nagy Mihály: Nyugaton kelt a nap. A Római Birodalomból származó Seuso-kincset a hetvenes években, Fejér megyében találták meg. Ebben a regényben a birodalom tizenhét évszázaddal ezelőtti életét ismerheted meg. Nagy Mihály archeológus utazásra hív bennünket, hogy részletesen bemutassa az akkori világot.
Ongjerth Hanna: Fecskefészek. A Fecskefészek központi szervező témái a neurodiverzitás, a katolikus neveltetés és ennek mentén a szexuális elfojtás motívumai és feldolgozása. A történetet átszövik az előítéletek, szerepkonfliktusok, bűntudattal kapcsolatos érzelmek.
Szathmáry István: Bánatos férfiak kézikönyve. Szathmáry István első könyvében a krimi műfaját boncolgatja. Mitől jó egy detektívregény? Mi történik, ha a gyilkosság csak a narrátor fejében történt meg? A regény főszereplője eltökéli, hogy kerül, amibe kerül, lehetőségeihez mérten utána fog járni legjobb barátja halálának; hogy egyáltalán kinek árthatott az idősödő, hedonista irodalmár.
Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes. Ez a regény nem a személyes tragédiákról szól, sőt, óvakodik a felszínes pszichológiai magyarázatoktól, és az okozatokat sem kísérik morális dilemmák – helyette szikár mondatokban tárja fel, miként válik a megcsalás, a szorongás és az árulás ennek a világnak természetes közegévé.
Tóth Marcsi: Erdő van idebenn. Tóth Marcsi első kötete az Erdő van idebenn hangulatpróza, ami vidékábrázolásában a turisztikai oldalak wellness-paraszti eszképizmusától és a vállunkat két kézzel rázó riportok dörzsölt érzelgősségétől egyaránt óvakodik.
Vecsei Márton: A menjek országa. Vecsei Márton autofiktív novelláskötetének végén a történet narrátora ismét ott találja magát, ahonnan elindult; amerikai utazásával a háta mögött azonban már nem tehet úgy, mintha ugyanaz a fiatal lenne, mint aki kalandvágytól és a blues hazája iránti lelkesedéstől hajtva nekivágott élete nagy utazásának.
További információk:
