Kirándulás a Mars hegyeire-völgyeire

|

Hargitai Henrik: Mars 36 Zsebatlasz

Mi lenne, ha kimozdulnál a karanténból és sétálnál egyet a vörös bolygó hegyein-völgyein? Lenne nagy csodálkozás. Most megteheted ennek a színes, részletekben gazdag térképnek a segítségével.

Ilyet még nem foghattál a kezedbe, mint a most megjelent „Mars 36 zsebatlasz”. Igen, atlasz, térképfüzet a Mars nevű bolygóról, mert – mint a szerző elmondja – most ért el a tudomány arra a pontra, hogy kb. úgy nézhetünk körül a Mars felszínén, mint ahogy mondjuk száz év óta a Földön. A címben szereplő 36-os szám Mars-évet jelent, amit az első amerikai űrszonda röppenésétől számítanak. Az első szonda 1976-ban ért a Marsra, egyik fele leszállt, a másik fele meg repült a bolygó körül és fényképeket készített. Az amerikai szonda landolásától számítják a „Mars-éveket”, és erre céloz e zsebatlasz címe. A dolog ennél bonyolultabb, egy R. Todd Clancy nevű szerző számozta be először a Mars-éveket.

Azóta számos ilyen szonda (amerikai) és fotózó eszköz szállt a bolygóra (ill. dolgozott a bolygó körül). E könyv képei a Mars keleti és nyugati féltekéjét bogarássza végig és apró szegmensekre bontva mutatja a síkságokat, a felszíneket, a krátereket, melyeket egykor víz, jég vagy hulló por tölthetett ki, völgyeket (melyekben egykor víz folyhatott), becsapódási helyeket, melyeknek nincs nevük, csak a képeken látszanak, barlangokat (melyekről csak feltételezik, hogy van bejáratuk és a bolygó felszíne alá vezetnek).

Hargitai Henrik „zsebatlaszának” óriási újdonsága, hogy a Mars körül keringő űrszondáról lézerrel mért magasságot-mélységet, vagyis számokkal rögzített adatokat élvezhető képekké, színes térképformátummá változtatott, és így rögzített. Vagyis ezeket a lézer adatokat – számokat – bontotta vissza színes képekké. És ezekre vetítette rá a tucatnyi kutató által fényképfelvételek tizezreinek átbogarászása nyomán készített katalógusait a völgyeknek, deltáknak, gleccsereknek, dűnéknek. Könyvében egy domborzati sorozattal találkozol. (Munkájának alapja az amerikai Mars Global Surveyor, 1996-2006 között a bolygó körül keringő műszer adatait használja.) És nemcsak hegyeket, völgyeket, barlangokat, krátereket látsz, hanem a könyv végén az egész bolygó éves klímaviszonyait is megkapod: hány fok van nyáron és télen.

Hihetetlen, hogy az ember úgy nézhet körül a tőlünk kb. kétszáz millió kilométerre lévő bolygón, mintha kimenne a Népligetbe és ott fotózná az erdőmaradványokat, meg a játszadozó kutyákat, sétálókat. Csak úgy találomra kinyitom a 26-os kettős oldalt – Ladon Basin, Berseba, Timbuktu, Orson Welles, magyarokról is vannak objektumok elnevezve, például Kármán Tódorról, és magyar városnevek (Eger) is szerepelnek a térképeken. A völgyekben egykor (tán több milliárd évvel korábban) víz folyt, most a maradék vagy befagyott vagy elpárolgott, csak porral-homokkal befújt nyoma maradt: völgy.

A hegyek-völgyek, leszálló pontok latin nevet használnak, mert egy ragyogó csillagász, Giovanni Schiaparelli a 19. sz végén megunta, hogy ki-ki magáról vagy kollégáiról nevezze el a Marson található objektumokat és egységesítette a latin elnevezést. Egyébként az ő feltételezése volt – a korabeli gyengébb minőségű távcsövek alapján – hogy Marson „látható” vonalak élőlények által épített csatornák lehetnek. Később, a fényképezés fejlődésével kiderült, hogy ezek a vonalak (csatornák) voltaképp (kisebb részt) szakadékok vagy repedések, ám nagyobb részt a csillagászok fejében megjelenő optikai csalódás… De ez nem von le semmit Schiaparelli csillagászati nagyságából. Meggyőződésem ugyanis, hogy a korszakos tévedések jobban hajtják előre a tudomány fejlődését, mint a sima felfedezések.

Sokáig az tette izgalmassá a Mars-kutatást, hogy létezik-e ott élet, látni véltek erre utaló nyomokat. Ma már tudjuk – e könyvből is az derül ki –, hogy se a bolygó gázellátottsága, se hőmérsékleti viszonyai, sem pedig a víz hiánya nem teszi ma lehetővé a felszínen a földihez hasonló élet fenntartását. Habár néhány onnan származó sziklatörmeléken találtak baktérium-fosszíliáknak kinéző (kristályosodott) nyomokat. Elméletek szerint kőzetrepedésekben még megbújhatnak leszármazottai egy valaha élhetőbb Marson kifejlődött életnek, illetve, elemi életet jelentő (kristályosodott) nyomokat. De ez kevés. Ennek ellenére, él a Marsra utazás álma, technikai lehetőségén több kutató és milliárdos dolgozik. Hogy ezt a negyvenmillió kilométernyi távolságot hogyan fogja átélni (ha egyáltalán) a jövőbeli asztronauta, az persze már a sci-fik birodalmába tartozó kérdés.

Hargitai Henrik nemzetközileg is jegyzett, neves bolygótérképész, Mars kutató és planetológus. Bolygótérképészeti publikációinak tömege jelent meg több nyelven, tanított külföldön, konferenciák előadásait adták kézről kézre Európában és Amerikában, sőt Oroszországban és Kínában is. Ennek eredménye volt, hogy pár éve a NASA ösztöndíjasaként vagy meghívottjaként két éven át vett rész a NASA kutatásokban, ami azért nem semmi egy kelet-közép európai kutató számára. Mivel kollégák vagyunk, tudom, hogy ott kinn, a NASA-főnökök elküldték Hawaiira, mert ott épp egy vulkán tört ki, nézze már meg, mi is folyik ott. Hargitai morfológiai adatokat gyűjtött arról, hogy a földi lávafolyások mennyire hasonlítanak a marsiakra. Ez máig vitatott kérdés, Hargitai szerint a Mars egy hideg sivatag, de tele vizes és lávás rejtélyekkel.

Egyébként az ELTE Bölcsészkarán tanít, többek között itt hozta létre az EPER rádiót (Első Pesti Egyetemi Rádiót), a kis közösségi adót rengeteg – köztük sok csillagászati – műsorral. De szíve, ahogy látom, a TTK-hoz, a csillagászathoz vonzza. Kétlakiságának nagy ára van, mert a bölcsészek azt mondják, promotálja munkásságát a természettudományi kar, a TTK meg áttolja ezt a feladatot a bölcsészekre. De most ez a „zsebatlasz” akkora dobás, merthogy világviszonylatban az első ilyen színes képes térképkönyv – ami meghozza kutatásai és tudása eredményeit. A könyv az Europantet Central European Hub támogatásával jelent meg, és meg vagyok győződve, hogy szép lassan be fog érni a tudományos világ felső köreinek veteményes kertjében.

Mert ez az atlasz (amúgy több nyelvű magyarázatokkal ellátva) nemzetközileg is nóvum, tudományos siker. Szurkolok neki, hogy szelet fogjon vitorlája.

Hargitai Henrik: Mars 36 Zsebatlasz (Pocket Atlas). A European Science Foundation támogatásával, 82 színes oldal, 3200 Ft és 9 Euró

CÍMKÉK: