Cédulák sötétség ellen 22.

|

Kállai Katalin naplója

A hatvanas évek gyerekkora, mint minden gyerekkor, tele a lét reményeivel. A geometrikus… ateistaként fellépő családi miliő, főként az ötvenhét éves gyermeküket gyászoló dédszülei hatására, letiltott minden szórakoztató eszközt, rádiót, tévét. Egyedül őt engedték át a szomszédokhoz, ahol bámulhatta a főműsoridőben sugárzott Táncdalfesztivált.

Deim Pál: Csendek című életműkiállítása a Virág Judit Galériában

Az embert nem mindig szeretik a szülei. Lehet, nem ilyet akartak.  

(a szögletes és a kerek) A kerek a gyerek. A szögletes, ami felnőtté érett. A karcos, sértő felnőttkor. A kerek sérthetetlen. Mint a gyereklét jó esetben. Aztán a kör sokszöggé csiszolódik. Akár a hatvanas évek divatja a hetvenes években. Deim Pál műveinek grandiózus tárlata a Virág Judit Galériában a gyerekkor átszivárgása a felnőttkorba. A végtelenített pillanat. Szögletesek és lágyan hullámzó hajlatok térbe fagyott, geometrikus kavalkádja. A mozgás örökkévalóságának mozdulatlansága. A földi lét nyolcvannégy esztendejét kiszakító művész létezésének kimerevített pillanatai. Színes, 3D-s tablók a fekete térben. Cédulák sötétség ellen…

x

A szobordöntögetéssel járó csendes forradalom, közkeletűen a woke, amit a harmadik évezred korunk bálványainak lerombolására talált ki, nem mindig csendes és egyáltalán nem nélkülözi a véres aktusokat. Mindenesetre a feketebőrű George Floyd meggyilkolása után új erőre kapott Black Lives Matter nem csupán a színes bőrű lakosság helyzetének gyökereit firtatja, de egyre inkább a mai nyugati civilizáció kialakulásának etikai normáit is. Vagy annak morális környezetét. Normákról nehéz beszélni.

Ami azt is jelenti, hogy a Szabadságért, Felszabadulásért és Igazságosságért vívott küzdelem (for Freedom, Liberation and Justice)  az emberi történelemről való gondolkodás gyökeres átalakulását jelzi. A tényt, hogy mindaz, amit az évszázadok során belénk sulykoltak,  nem szent és nem sérthetetlen. Azaz nem kerek…

x

(A dolog ironikus éle, hogy Edward Colston, 17. századi rabszolgakereskedő bristoli kikötőben álló bronzszobrát, melyet a George Floyd halála után kezdődött tiltakozások idején döntöttek le, alig egy évvel később Bristol M Shed múzeumában ismét kiállították. Néhány hónappal ezelőtt pedig a város eltávolíttatta a ledöntött szobor helyén felállított táblát is, melyet az ún. gerillatörténészek – ‘The Guerrilla Historians’ – a ledöntés aktusára emlékezve készítettek. …Bár lehet, az ironikus ebben az esetben nem a legszerencsésebb szó.)

x

– A járása alapján kelet-európai lehet.
– Nem vagy te rasszista?
/Az eltűnt feleség – norvég minisorozat, 2022./

x

(szavak, jelentések) A hatvanas évek gyerekkora, mint minden gyerekkor, tele a lét reményeivel. Ha jól emlékszem, imádott nagyapja halála sem viselte meg annyira, a fájdalom tűszúrása csak évtizedek alatt terebélyesedett beláthatatlan űrré. A geometrikus… ateistaként fellépő családi miliő, főként az ötvenhét éves gyermeküket gyászoló dédszülei hatására, letiltott minden szórakoztató eszközt, rádiót, tévét. Egyedül őt engedték át a szomszédokhoz, akik – az akkori szokásoknak megfelelően – egymás hegyén-hátán üldögélve, szótlanul bámulták a főműsoridőben sugárzott Táncdalfesztivált. Ő volt az egyetlen, aki egyetlen egyszer megszólalt a sötétben. Na, ez is egy céda, kiáltott fel, ki tudja, melyik családtagja véleményét rekonstruálva, mikor az egyik országosan kedvelt énekesnő megjelent a képernyőn. Többet nem mehetett a szomszédokhoz, amit magunk közt szólva igazságtalannak érzett. Halvány elképzelése sem volt róla, (és erre itt, most utólag megesküszöm) hogy mit jelent a céda.

x

(…azt már nem írom le, hogy egy vendégség alkalmával, a betűvetés frissen szerzett tudományával kérkedve, úgy olvasta fel teljes hangerővel a könyvespolcon meglátott terjedelmes kötet címét, hogy Marx töke. Ez azóta már közhely, és bárki gyanúval élhetne, hogy utólag találom ki. De az érzést, hogy nagyjából tizenkét felnőtt szexista kéjjel, visítva röhög rajta, nehéz elfelejteni. Főleg, hogy a tökről, bárhogy erőlködött, akkor még csupán egy konyhakerti növény jutott eszébe.)

x

A szülő-gyerek viszony a „szép” hatvanas években pontosan lemásolta azt a fajta társadalmi fölényt, amit az állam („bácsi”, azaz hatalmi pozícióban lévő, tekintélyes, öreg férfi) képviselt a társadalommal szemben. A verbális agressziót, mint az újabban bullyingként emlegetett jelenség egyik formáját (nem mehetsz lovagolni, mondják a nagyjából normális testalkatú gyereknek a volt versenylovas, fiatal szülők, túl kövér vagy, nem bír el a ló, azaz túl kerek a szülők kiharcolt, sokélű geometrikusságához képest) csak az arra hajlamosak gyakorolták a családban. Korán elhalt anyai nagyapja és az őt de facto, a szorgosan dolgozó szülők és nagyszülők mellett napi huszonnégyben fölnevelő dédanyja, emlékei szerint, soha nem bántalmazta.

x

Rendeljen gyermekéről profi fotós által készített havas, lovas karácsonyi emléket. Maga a felvétel ingyenes, a lovak és pónik öt euró répapénzt kérnek. Nagyon köszönik.
(napjainkban valahol az fb-n…)

x

…és bár hat évesen már nagyjából írónak készült, gyerekkorában – legalábbis reflektáltan – nem vett tudomást arról a szülői érzelmekbe is átszivárgó önérvényesítő hajlamról, amely túlhangsúlyozott dominanciájukat táplálta, s amely a verbálisan nyomatékosított szülői szeretetet olykor a szeretetlenség motívumaival keverte. Lehet azért is, (vigyázat, itt most durva és megtévesztő általánosítás következik) mert nem volt tudomása arról, hogy a nyugati irodalmat az önsajnálat különbözteti meg az ázsiai irodalomtól. Tizennégy éves koráig egyáltalán nem sajnálta magát.

CÍMKÉK: