Ünnep és háború

Kállai Katalin naplója

Cédulák sötétség ellen 21.

Ünnep és háború. A kert is ünnep.

Békésebb tájakon Nemes Nagy Ágnes szelídebbnek tűnő hangja Adyval egyenrangúan maxolja ki az önbecsülést. Ki lenne méltóbb a rajongásra, mint aki a nyíri tájat csillagokba lépi…

Gulácsy Lajos: Arte, Vita, Natura – 1916-17. (részlet)

“Ez már a kert végében van.”

Írja 2022. januárjában a jövendő ukrán háborúról egy előrelátó blog. A kert, mint a magunknak kiszakított természet, minden kuszán szerteágazó szimbolikájával együtt, menedék. Ez a menedék veszíti el ősi jellegét háború idején. (A háború szintén szerteágazó szimbolikáját figyelembe véve.) Elvész örökre. Azon túl már csak magunkból hívhatjuk elő. Vagy onnan se.

xxx

(a kert és a háború)

xxx

1914-ben a költő gyötrött és tépett mag-magáról beszél. A magról, mely megnémítva és behavazva várja a tavaszt. Kertről nem szól. De minden szó mögött ott lebeg Ady valóságos – és virtuális kertje. A pillanatonként elveszített evilági paradicsom.

xxx

A mindig is érzékeny idegrendszerű Gulácsy Lajos zokogásban tör ki Ady nagyváradi felolvasóestjén. A kínos helyzetben a verseit felolvasó költő vigasztalja… Jó évtizeddel később egy másik költő, Juhász Gyula küld utána semmibe hulló vigaszt.

…Lajos, emlékszel, amikor először
Kerített össze minket alkalom,
A boldogságos, békés délelőttön
Gauguinnek száz lázálma a falon?
A sárga fényben a kövér banánok,
S a sárga tájon barna emberek,
Az elveszett Éden, mely fájva fájón
Bennünk zokog, ujjong, ragyog, remeg.

(…)

Te ott maradtál, hallom, jobb neked már,
Mint ez a másik, józan, gaz pokol,
Hol gond, ital, nő, robot és a seft vár,
S a legszebb vágy legrútabban lakol.
Te ott maradtál: téren és időn túl
Sétálsz a kertben, csillag s híd alatt,
Nem hallasz már ugatni szűkölő bút,
S nem látod a halált, amint arat

xxx

Juhászban az Éden akkor még ragyogott, remegett…

xxx

A házak és a kertek,
az egész törékeny világ,
éreztük, velünk reszket

 xxx

Ím a második háború valósága. Pilinszky – gyereklétébe visszatekintve – az ünneppel szembesíti. Ünnep és háború. A kert is ünnep.

xxx

(Igen, lehet. A nyári kert manapság ritkábban ünnepel, többet szenved.)

A kert és a háború, akár a csend a békétlenséggel, a fény a összezavart fénytelenséggel, örökre összetartoznak.

xxx

Az apa a kálvinista főhadiszállás környékéről, az anya Mária országának katolikus túlfeléről származik. Ő maga a háború után tíz évvel jött a világra. Születése után tíz évvel hosszú haját levágatták úgynevezett Kleopátra-frizurára. Újabb tíz évvel később tornatanárnője fiát választotta egyetlen gyereke apjának. A férfi költőnek nézett ki, de nem volt az.

xxx

Háború? Mehet.

Csak ne legyen atom.

(csupán az atomjaira bomlott test)

Ne legyen vegyi meg biológiai.

Járulékos veszteség mehet.

(Mehet?)

Civil ne haljon meg.

(Meghal.)

Akkor mi ez?

Mi is?

Vagy csak ti?

Szerintem tartsuk be a háború szabályait.

Azzal (ha jól értem)

Minden rendben lesz.

xxx

Hajam a fűben, a fák kontya fent… Békésebb tájakon Nemes Nagy szelídebbnek tűnő hangja Adyval egyenrangúan maxolja ki az önbecsülést. Hisz, ki lenne méltóbb a rajongásra, mint aki a nyíri tájat csillagokba lépi… Aki elég erős ahhoz, hogy önmagának adjon feloldozást.

xxx

S ha a gyerekkorban megélt háború utáni feloldozást Pilinszkytől várjuk, nem tévedünk nagyot.

xxx

…Aztán a roppant csöndön át
puhán és észrevétlen,
a hangtalan meginduló
és puha hóesésben,

akár a fényes pelyhek is
vigyázva földet értek,
a fényességes angyal is,
ő is a földre lépett.

xxx

A modern kertekben vethetünk kavicsot, sziklát, s amennyiben túléli, a júniusban elsárgult fű szeptemberre kizöldül. Feltéve, ha több benne az angyal és kevesebb a háború.