Ildefonso Cerdà: Az urbanizáció általános elmélete
150 évvel ezelőtt, 1867-ben jelent meg Ildefonso Cerda katalán építész könyve, Az urbanizáció általános elmélete. Ettől a pillanattól számítható a modern kori urbanisztika elméletének létrejötte.
Ildefonso Cerdà (1815-1876) alapműve a nemzetközi szakirodalom nélkülözhetetlen kézikönyve, a Városfejlesztés Zrt. és a Scolar Kiadó együttes munkájának eredményeként 2013-ban került magyar nyelven először az olvasók kezébe.
Cerdát nemcsak mérnökként, építészként és Barcelona városrendezési tervének megalkotójaként tartjuk számon, az ő nevéhez fűződik az urbanisztika szó megalkotása, és ő volt ennek a szakterületnek mint tudományos diszciplínának az első teoretikusa. A Teoría general de la urbanizacion (Az urbanizáció általános elmélete) címmel 1867-ben megjelent alkotása fontos állomást jelent a környezethez és a tervezéshez kapcsolódó eszmetörténetben; megkerülhetetlen alapmű. A jelentőségét és terjedelmét tekintve is monumentális Teoríát számtalan nyelven kiadták.
Cerdà a katalán várostervezés világszerte ismert, és rangján becsült alakja, munkásságának ékköve Barcelona városi szövetének hatalmas mértékű 19. századi kibővítése, az új város megtervezése és kialakítása. Elmondható, hogy Cerdà páratlan építészeti, városfejlesztési örökséget hagyott a világra: annak a városnak az átalakításán, kiterjesztésén dolgozott, a modern Barcelonán, amelyet ma mindenki ismer. E legendás várostervező-építész mindent egy lapra föltéve dolgozott fő művén, Barcelona városán. Műve túlélte őt, és a halhatatlan európai szellemek sorába emelte. Amíg Barcelona áll, Cerdà emlékezete is él, még akkor is, ha politikai és egyéb körülmények miatt, nem szakmai megfontolások következtében, egyes részleteiben nem valósulhatott meg maradéktalanul az ő elképzelése.
Az urbanisztika eszmetörténeti kérdéseivel foglalkozó mértékadó munkák szerint a Teoría 1867-es megjelenése előtt voltaképpen nem lehet a mai értelemben vett urbanisztikai elméletekről beszélni. A megelőző négy évszázad megalapozó és előkészítő művei – Albertitől és Morus Tamástól az utópista szocialistákig – a Teoría megszületéséhez vezető eszmetörténeti folyamat alapjait és mérföldköveit jelentették. Az említett alapok és előzmények azonban önmagukban még nem tudták biztosítani azt a komplex és szerteágazó elméleti eszköztárat, amelyre az ipari forradalom és a vele járó társadalmi-gazdasági átalakulások kihívásainak megválaszolásához Barcelona bővítése kapcsán szükség volt, és amit Cerdának kellett megalkotnia. Cerdá pontosan felismerte munkája jelentőségét, amikor azt írta: „Az olvasót az emberi gondolkodás teljesen új, érintetlen, szűz tárgykörének tanulmányozásába fogom bevezetni […]; egy új világot kínálok fel a tudománynak.”
Cerda művének magyarországi kiadásában oroszlánrészt vállalt Bajnai László, a hazai városfejlesztés kiemelkedő személyisége. Cerdà művének 150 éves évfordulója kapcsán szeretné előmozdítani, hogy Magyarországon is jobban megismerjék a katalán építész munkásságának máig ható gyakorlati és elméleti eredményeit, hiszen mint írja:
„az urbanisztika a szó legáltalánosabb értelmezése szerint a városi, települési tér alakulásával, alakításával foglalkozó interdiszciplináris tudományos terület és szakmai tevékenység. A tér alakulása, alakítása soha nem egy pillanat műve, hanem évtizedeken, évszázadokon, gyakran évezredeken átívelő folyamat, ezért a tér alakításával foglalkozó urbanisztika fogalma elválaszthatatlan az idő dimenziójától. Az urbanisztika olyan új kifejezés, amely a XIX. század közepén született meg. Az új fogalmat Ildefonso Cerdá katalán mérnök, Barcelona megvalósított bővítési tervének megalkotója, és ennek a tudományterületnek az első teoretikusa, Az urbanizáció általános elmélete című, első átfogó urbanisztikai teória szerzője találta ki. Az urbanizáció általános elmélete megkerülhetetlen mű, az urbanisztika alapköve. Magában hordozza és előrevetíti a XX. század vívmányait. Az urbanizáció általános elmélete 1867-es megjelenése óta eltelt másfél évszázadban a Cerdá által megalkotott fogalommal jelölt, szerteágazó multidiszciplináris tudományos terület és szakmai tevékenység civilizációnk és az urbanizáció fejlődésével párhuzamosan globális mértékben kibontakozott, aminek hatására az urbanisztika eredeti jelentéstartalma újabb megközelítésekkel és tartalmi elemekkel gazdagodott, miközben lényege nem változott meg”.