Szakonyi Károly laudációja
Bensőséges ünnepségre került sor november 22-én a Radnóti Miklós Színházban. Görgey Gábor özvegye, Iván Ildikó operaénekes, az író szellemi hagyatékának gondozója, díjat alapított.
A Görgey Gábor művészeti díjat egyik évben író-költő, a másik évben színész vagy rendező kaphatja, aki emberségével és szakmai teljesítményével kimagaslót nyújt. A díjat odaítélő zsűri tagjai az író barátai és életművének jó ismerői: Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a magyar ENSZ Társaság elnöke, Szakonyi Károly, a Nemzet Művésze, Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg, és Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mai-díjas színész, költő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Az első Görgey Gábor-díjat Gergely Ágnes Kossuth-díjas költő, prózaíró, esszéista, műfordító kapta.
Szakonyi Károly laudációja
Ünnepélyes irodalomtörténeti pillanat ez a mai: első ízben kerül átadásra a Görgey Gábor-díj.
Görgey Gábor kiváló költői, próza- és drámaírói munkássága, a magyar irodalomban immár klasszikussá vált életműve teszi különösen értékessé ezt a díjat, rangját pedig növeli az a díjazott író, költő, akinek alkotásai kimagaslanak a kortársi irodalomból. Ilyen alkotó Gergely Ágnes.
Aki elmélyül művészetében, költészetének sokszínűségében, közben sok más mellett olyan remeklésre lel, mint a Kobaltország. Ez a zseniálisan szerkesztett, különleges, versből és prózából építkezett önvallomás és fanyar bölcselet, nyelvi humor, olyan egyedüli teremtés, mint – ahogy Lengyel Balázs megjegyezte – Weöres Sándor Psychéje. A fantázia és a valóság egybevetése a kobalt király és udvari bolondja vitáiban, szinte teljes képet nyújt Gergely Ágnes eszmei világáról.
Azt vallja, nem voltak mesterei, magányosan építette művét. De találkozott az élő klasszikusokkal, és leírja Füst Milánnál tett látogatását, ahol a mester megkérdezte, kit tart jónak az élők közül. Pilinszkyt említette, a Harmadnapont. És miért jó ez a vers? – kérdezte Füst Milán. Mert kinyit, felelte. Et resurrexit tertia die. Kinyit, mint egy kaput. A mester bólintott, de búcsúzáskor azért azt mondta: a kisasszony máskor majd tudja jobban, hogy miért jó egy vers.
Gergely Ágnes Fotó: Wikipédia
De Gergely Ágnes tudja. Megtette és megélte a maga művészi útját a lírában a csúcsig. Költészetének gazdag formavilágában az elvonatkoztatás, a klasszicitás, a latinos műveltség és a kortárs modernség egyaránt megtalálható. Számos műfordítása között, főleg angol nyelvről átültetett verseket találunk. Auden, Browning, Byron, Joyce, Keats mellett legtöbbet Edgar Lee Masters költészetéből merített. Esszében is megemlékezett a különös hangú költőről.
A 2006-ban kiadott, Útérintő című kötetben gyűjtötte össze gazdag, sokszínű, izgalmasan érdekes költészetét. Nem sorolható be valamely irányzatba, de hangvételét, írói hitvallását tekintve a nyugatosokkal vagy azok utódjaival, az Új Hold-asokkal rokoníthatjuk. Mindig élvezettel olvastam regényeit és tárcanovelláit, egyszóval prózáját, amiből érződik a költő, de csak az érzékenységet tekintve, mert vérbeli próza az övé A Két szimpla a Kedvesben című memoár izgalmas regény is a maga nemében. Benne vannak azok az évtizedek, amiket a mi korosztályunk átélt, az a Magyarország, amiben felnövekedett. Írásaiban azt élvezem, amit csak az igazán jó írók tudnak: atmoszferikusan indítani a szöveget, a kezdő mondatok ritmusával, mondhatom hangszerelésével máris beleránt a műbe, hogy aztán el se engedjen onnan egy pillanatra sem. Lenyűgözve olvastam A chicagói változatot éppen úgy, mint az Absztrakt tehén darabjait, az Őrizetleneket vagy A tolmácsot, aztán a naplónak nevezetteket, a svéd, dán, norvég ellenállás históriáit, ezeket a háború utáni, feltáró interjú-riportokat. Ugyancsak remeklések, már csupán az erre való vállalkozás miatt is. És persze a nagy művészekkel készített interjúk!
Színésznőket, színészeket keresett fel, Lázár Máriát, Olthy Magdát, Tolnay Klárit vagy a férfiak közül Páger Antalt, Szabó Sándort például. Őszinte szívvel közeledve őszinte válaszokat várt és kapott tőlük, mert megnyíltak előtte tájékozottságát, tapintatát, empátiáját érezve. Őszinteségét, nyitottságát érezzük, ha a verseit, prózáját olvassuk: az élet dolgai iránti érdeklődést, a titkok megfejtésének vágyát, az indulatok forrásának fáradhatatlan kutatását és megértését. Soha ne higgy a csillogó szavaknak, az igazság egyszerű és szerény – írta leánykori emlékkönyvébe az unokabátyja. Csodáld és szeresd örökké az erkölcsi törvényt önmagadban, és a csillagos eget fölötted…
Gergely Ágnes nem hisz a csillogó szavaknak, és művészetében sem él velük. Ismerve életútját, tudhatjuk, milyen terhek, fájdalmak, tapasztalatok késztették mindig is az igazság kimondására költészetben, irodalomban. Gergely Ágnes a kortárs magyar irodalom kiválósága. A József Attila- és Kossuth-díj meg számos más kitüntetés – köztük a Füst Milán-díj – mellé most odakerül a Görgey-díj. Tekintse úgy, mintha Görgey, a barát, az írótárs maga adná át, hiszen szellemében most ő is itt van köztünk.
Szakonyi Károly
2024. november 22. Radnóti Színház
