Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Mme Chaglon üzletei
A varroda a szerelmi közvetítés fedőhelye, az ott dolgozó fiatal lányok előkelő, idős urak vágyait kiszolgáló örömlányok.
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona
Zavarba ejtő művet adott közre Arany Zsuzsanna irodalomtörténész. A rövid, nehezen meghatározható írás Kosztolányi Dezső feleségének, Harmos Ilonának eddig egyetlen egyszer, még a költővel való megismerkedése és házassága előtt, 1909-ben megjelent munkája. A rövid, epizódszerű fejezetekből mozaikszerű történetté összeálló kisregényt (?) Arany „erotikus ponyvaként” definiálja kísérő tanulmányában (65–100), amelyben részletesen összefoglalja Harmos Ilona életének korai szakaszát, jelesen színészi éveit, s jogosan utasítja el azt az értelmezést, amely paródiának tartja a Mme Chaglon üzletei-t. A történet középpontjában – már ez is kelt némi bizonytalanságot – nem is a címben említett hölgy, hanem egy bizonyos Emma áll, aki alacsony származása ellenére szépsége és vonzereje révén, a bizarr érzelmi életre vágyó Cseley gróf jóvoltából különleges szolgáltatásokat kínáló kerítőnő lesz. A varroda, amelynek vezetője Mme Chaglon, a szerelmi közvetítés fedőhelye, az ott dolgozó szegény sorsú, fiatal lányok egyben előkelő, többségükben idős és házas urak vágyait kiszolgáló örömlányok. De szerelmi kalandra vágynak itt gazdag férjek unatkozó feleségei is, s ha az a kérés, Emma készséggel segít tisztes asszonyok megkörnyékezésében is.
E rövid összefoglalás azonban könnyen félrevezető lehet, a mű ugyanis tele van a talán kidolgozatlanságából fakadó feszültséggel. Emma ugyanis, akiben Cseley az érzelemmentes szerelmi vágya tárgyát és viszonzóját keresi, tudatosan fojtja el magában a gróf iránt kibontakozó nagyon is hagyományos vonzalmát, s kénytelen számot vetni azzal, ha nem játssza meg a hűvös-hideg szeretőt, elveszítheti az egyetlent, akiről azt hiszi, boldoggá tehetné. Így aztán maszkot ölt, és elfogadja a Cseley által neki kínált szerepet, de sikert így sem ér el. Látnia kell, hogyan veti a férfi újabb és újabb nők után magát, akikben ugyanezt a közönyös szerelmet keresi. A történeten persze lehetne csavarni, Emma és Cseley alakját újra és újra közelebb hozni egymáshoz, az író azonban fél attól, hogy összeütköztesse őket.
Konfliktusok helyett csak kalandot kínál szereplőinek. Persze, ezek a kalandok, főleg ha irodalom- és kultúrtörténeti szempontból olvassuk őket, egyáltalán nem érdektelenek. Különösen nem az például az öreg Greller szerelmi kalandja Emmával, akinek legfőbb vágya, hogy egy apáca legyen a szeretője. Boccaccióval és Chaucerrel ellentétben szó sincs igazi apácákról: maga Emma ölt magára fekete ruhát és vesz föl fehér főkötőt, ő öltözteti be társainak a varróleányokat, s ő rendezi be a szobát a szakrális tér kellékeivel. A díszlet hamis illúziója azonban mit sem von le Greller élményéből és élvezetéből. Igazi rajongás gyúl benne Emma iránt.
Az érzékeket fölcsigázó és kielégítő látszatok mellett azonban végig ott van az a társadalmi feszültség, amely a többnyire még gyermekkorú (a szerző az első kiadás címlapján Harmos Ilonka!) öröm- és varróleányok szegénységéből, testi kiszolgáltatottságából fakad, amelyet a gazdag férfiak könyörtelenül kihasználnak. Ez ellen a kiszolgáltatottság ellen két eszközük marad: a megkérgesített lélek és az ártatlan szerető szerepe. Előbb-utóbb valamennyien színészek lesznek, az illúziókeltés mesterei.
A kísérő tanulmányban a francia irodalmat jól ismerő Harmos műve előzményeként említi Arany Zsuzsanna Zola Nana című regényét, bizonyos részletei azonban, például a különleges szerelemre vágyó Cseley gróf alakja vagy a szerelmi légyott katolikus egyházi környezete azt sejtetik, hogy a szerző ismerte Joris-Karl Huysmans À rebours című, 1884-ben megjelent nagyhatású regényét. E mű föltételezett ismerete azért is fontos adalék, mert a mű férje, Kosztolányi Dezső fordításában jelent meg A különc címmel 1921-ben. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a Des Esseintes hercegről szóló Huysmans-mű felesége közvetítésével, az ő javaslatára került az író kezébe. Mindez újabb indok amellett, hogy ne feledkezzünk meg Harmos Ilonka alkotásáról.
(Kosztolányi Dezsőné) Harmos Ilona: Mme Chaglon üzletei. Egy divatszalon rejtelmei. Szerkesztette és az utószót írta: Arany Zsuzsanna, Irodalmi Jelen Könyvek, Concord Media Jelen, Arad, 2016, 100 oldal, 2100 Ft
