Fenntartható urbanizáció

|

Bajnai László kötete

Városaink jelenlegi strukturális problémái szorosan kapcsolódnak a globális felmelegedéshez, amelynek legfontosabb okai és következményei között egyaránt szerepelnek. Ezt világítja meg közérhetően Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója 2021-ben megjelent, a városfejlesztés történetét, elméletét és gyakorlatát elemző kötetében. A monográfia minden érdeklődőnek egyaránt hasznos olvasmány a várospolitikai döntéshozóktól az egyetemi hallgatókig

Miért van szükség tervszerű városfejlesztésre? Melyek a jó állam és a jó önkormányzat fogalmától elválaszthatatlan, jó településfejlesztés döntő ismérvei?

Ezek a kérdések csak az elkötelezett szakemberek szűk körét érintik? Kizárólag a város jövőjének alakításával hivatásszerűen foglalkozó városfejlesztőket, építészeket, mérnököket, geográfusokat, szociológusokat, közgazdászokat, jogászokat, és környezetpszichológusokat, informatikusokat és politológusokat – egyszóval urbanistákat foglalkoztatnak?

Vagy mindannyiunkat?

Bár a kérdések költőinek tűnhetnek, mégsem azok. Bajnai László válaszai új megközelítésekre épülnek, új tudományos eredményeket közölnek, miközben az Európai Unió 2021–2027 fejlesztési időszakára való sikeres felkészülést is szolgálják.

A fenntartható urbanizáció kihívásai mindenkit érintenek. E kihívások megválaszolása ugyanakkor a város bonyolult fizikai szövetének olyan mértékű átalakítását kívánja meg, amely elképzelhetetlen az épített környezetet alakító és az építészeti örökség integrált védelmét biztosító, tudatos és tervszerű városfejlesztés nélkül – vallja a szerző, akinek a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak első évében megjelent, Városfejlesztés című kötetében foglaltak mára beépültek a különböző településfejlesztési tervek készítésére vonatkozó szakpolitikai iránymutatásokba, és a rájuk épített jogszabályokba is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatójának legújabb könyve szemléletformáló hatású. Rámutat, hogy a városfejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében tudatos és tervszerű tevékenységgel végzett operatív városfejlesztést már több mint négyszáz évvel ezelőtt is gyakorolták európai elődeink. Történelmi példák fényében világít rá, hogy ha egy nagy hatású urbanizációs folyamatot a saját kora összefüggéseinek megfelelően  jobban megértünk az elemzéseinkből, az saját tárgyán túlmutatva sokban segítheti a mai kihívások megválaszolásához szükséges szemléletformálást, valamint a településfejlesztési terveket készítő szakemberek és a várospolitikai döntéshozók munkáját is. A múlt eredményei tükrében, és a hozzájuk vezető utak ismeretében ugyanis érthetőbbé válik a fenntartható urbanizcióhoz nélkülözhetetlen tervszerű városfejlesztés és a tervek valóra váltását lehetővé tevő operatív városfejlesztés mibenléte és szükségessége egyaránt.

A kötet történelmi fejezetei az európai kultúra történetének a nagyközönség előtt talán kevésbé ismert dimenzióját, a városok fejlődésének, azon belül a tervszerű építésének történetét tárgyalják. A legfontosabb mérföldkövek jellemző példáit ismertetik, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi városhálózat sarokköveinek lerakására, valamint a korszerű urbanizáció alapjait meghatározó, és a kialakulásához vezető újkori városépítészeti alkotások létrehozásának folyamatára.

Kultúrtörténeti elemzései között különösen a Párizs XVI., XVII. és XVIII. századi fejlesztését tárgyaló részek jelentenek újdonságot a művészettörténeti, az építészettörténeti és az urbanizáció történetével foglalkozó szakirodalomban. A korabeli városportréként szolgáló térképi ábrázolások felhasználásával végzett kartográfiai és szöveges elemzései új megközelítést képviselnek, és új tudományos eredményeket hoznak. A kortársak nézőpontjába helyezkedve, Merian 1615-ös, és Turgot 1739-es, az épületek perspektivikus ábrázolását nyújtó térképeinek felhasználásával mutatják be a városi szövet tudatos és tervszerű alakításának mozgatórugóit, folyamatát, nehézségeit és eredményeit. A szerző által tudatosan választott megközelítés másik újdonsága, hogy az európai urbanizáció folyamatának, és az urbanizáció általános elméletének kialakulása szempontjából döntő jelentőségű korszakot abból a szempontból vizsgálja, hogy az eszmetörténeti folyamatok és hatások hogyan érvényesültek a művészettörténetből ismert nagy alkotók építészeti, táj- és kertépítészeti tevékenységét vezérlő korabeli állami vezetői, megrendelői döntésekben.

A kötet talán legérdekesebb történelmi részét azok alkotják, amelyekben a szerző végigvezeti az olvasót azon az – időnként kalandregénybe illő – úton, amelyet bejárva I. Ferenc, a reneszánsz lovagkirály és az utolsó Valois-királyok, IV. Henrik, XIII. Lajos és XIV. Lajos, Medici Katalin, Medici Mária, Richelieu és Mazarin megteremtették a francia reneszánsz és barokk építészetet, és ezáltal létrehozták a korabeli Európa legnagyobb és legfejlettebb fővárosát. Az önmagukban is érdekes történeti és művészettörténeti elemzések fontos új felismeréseket bizonyítanak. Egyrészt azt, hogy a tudatos és tervszerű városfejlesztést lehetővé tevő operatív városfejlesztés sokkal nagyobb és jelentősebb történelmi múltra tekint vissza, mint azt akár az urbanizáció tudományának és a településfejlesztés szakmai tevékenységének a művelői is gondolnák. Másrészt, a korszerű urbanizáció kialakulásának története szempontjából azt, hogy III. Napóleon és Hauszmann Párizsban, Ildefonso Cerdá Barcelonában, fejlett, gazdag és kifinomult városi térszervezési formakészletet és operatív eszköztárat kapott örökül az említett XVI., XVII. és XVIII. századi elődöktől nagyszabású városfejlesztési alkotásaihoz és a korszerű urbanizáció XIX. századi párizsi és barcelonai iskolapéldáinak megteremtéséhez.

A kötet következő részében a szerző rátér a mai kihívásokra. „Urbanizációnk nem csak passzív elszenvedője a fenntartható fejlődést veszélyeztető környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatoknak, hanem egyik kiváltója is. Ezért választási lehetőségünk van, hogy hagyjuk-e korlátozás nélkül érvényesülni azokat a spontán folyamatokat, amelyek magának az urbanizációnknak, és ezáltal civilizációnknak a fennmaradását veszélyeztetik, vagy tervszerű, összehangolt beavatkozásokkal fenntartható pályára állítjuk az urbanizáció folyamatának alakulását” – nyitja könyve második nagy szakaszát, részletesen kitérve az említett környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok mellett a többi közt a településfejlesztés törvényi szabályozására, feltételrendszerére, de még az eredményének mérhetőségére is. Mindezek fényében különösen fontosak a kötet történelmi elemzéseinek tanulságai, hiszen ma, a fenntartható városfejlesztés érdekében sokkal nagyobb kihívásokat kell megválaszolni, mint az előzőkben említett történelmi személyiségeknek. Jó tudni azt is, hogy Európában bő fél évezrednyi idő alatt folyamatosan felhalmozott tudás és tapasztalat áll a háttérben rendelkezésünkre segítségként, hogy a konkrét körülményeknek megfelelően, a legkorszerűbb digitális eszköztárat is bevetve, megtalálhassuk a helyi közösségek szempontjából legjobb megoldásokat napjaink és a következő évtizedek urbanizációs problémáira.

A Scolar Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált kötet hasznos olvasmány a településfejlesztés és urbanisztika témakörének egyetemi kutatói, oktatói, hallgatói, valamint a településfejlesztési tervek készítői és a várospolitikai döntéshozók számára ugyanúgy, mint a művészettörténet, kultúrtörténet iránt érdeklődőknek. A kötet mintegy százoldalnyi, záró fejezeteit ugyanakkor kifejezetten a fejlesztéspolitikai döntéshozók, városfejlesztők figyelmébe ajánljuk, hiszen azok mind elméleti, mind – a stratégiaalkotástól az operatív városfejlesztési pénzügyi koncepcióig terjedő – gyakorlati szempontból bemutatják a fenntartható városfejlesztés során előforduló komplex városfejlesztési akciók különböző jellegzetes típusait. Ezek az ismeretek pedig elengedhetetlenek az EU új, 2021–2027 fejlesztési időszakára való sikeres felkészüléshez, a kedvező eredménnyel megvalósítható településfejlesztési tervek készítéséhez és a fenntartható városfejlesztést, településfejlesztést szolgáló támogatások hatékony felhasználásához.

Bajnai László: Fenntartható urbanizáció. Scolar Kiadó, Budapest, 2021.

CÍMKÉK: