Dióhéjban

|

Arany, Kosztolányi

Kosztolányi Aranyt egyszerűen Dante mellé helyezi..

Már középiskolás koromban megragadott az a mondat, amelyet Kosztolányi Dezső fogalmazott meg – Péterfy Jenőt idézve – Aranyról:

Mindenki, aki magyarnak született, s így akarva, nem akarva vállalja szenvedésünket, kárpótlást kap azáltal, hogy Arany Jánost eredetiben olvashatja.”

Az eredetiben kitétele, mindenféle önsajnálkozással szemben állva, a nyelvet, a magyar nyelvet, az Arany János által használt, költőileg kicsíráztatott, shakespeare-i szellemű nyelvet jelenti, szoros összetartozással az alkotói géniusz utolérhetetlen és megismételhetetlen teljesítményével.

Az, hogy mit jelenthetett Kosztolányi Dezsőnek Arany János költészete – ha nem ismernénk róla szóló feledhetetlen kisesszéinek sorát –, feleségének életrajzi regénye felelne rá: az író a rákbetegség könyörtelen testi szenvedéssel járó poklában az Arany-összest és a Hamletet kéri: a Hamletet tartotta a legtökéletesebb remekműnek, Arany mellett Shakespeare, Goethe volt a vezérlő csillaga.

Kosztolányi Aranyt egyszerűen Dante mellé helyezi a Pesti Napló 1930. november 16-i számában közölt gyöngyszemében:

„Nem tudja, hogy emlék minden legkisebb hely:

Hogy a Haza teste mindenütt egy sebhely”.

Arany kevéssé ismert töredéke ez, címe, Tájkép.

Ezt írja Kosztolányi róla:

Miért olyan gyönyörű ez, mint Dante legszebb terzinája? Nem lehet elemezni. Talán azért, mert a nyelv őstelevényéből fakadt a gondolata is, meg a muzsikája is. Talán azért, mert az a bűvös rím: a legkisebb hely…sebhely… mintegy dióhéjban közli a mondanivalóját.

Többet, mást, okosabbat Kosztolányi szavainál nehezen lehetne mondani.

Arany János

Ezért olvasom kisebb-nagyobb hiátusokkal mindkettőjük műveit, egy hozzájuk csatlakozó másik költő-óriással, nyelv- és költészetteremtővel, aki szerénységben is osztozott a két nagy előddel: Weöres Sándort. Páratlan lírai univerzum az övé, a nagyság minden ismérvével a névjegyén. A Nagyság című versében azonban Weöres a nagyság szót mintegy zárójelbe tette:

Minden nagyság: kicsinység is. Mert van még nagyobb, vagy ha nincs: lehet.”

Ő mondja.

CÍMKÉK: