#verstag

|

Add tovább a verset – 14. hét – Locker Dávid

2019-ben, a magyar költészet napján versláncot indítottunk az ART7 művészeti portálon.

Locker Dávid

A #verstag menete: a kiválasztott költőt felkérjük, hogy a következő hétre egy másik fiatal költőtől (aki 1984. január 1. után született) ajánlja az olvasóközönségnek kedvenc versét, és írjon róla pár rövid, akár kulcsszavakkal is kifejezhető gondolatot, egyben ezzel adja át a stafétát.

Locker Dávid versét választotta előző heti #verstag-eltünk Zöldi Meliton.

Locker Dávid: Doboztangó

A Citadellán ültök.
A város alattatok
kifordított égbolt;
a vasbeton félszázadnyi,
megszilárdult hazugság.

Hirtelen egy szél jön.
Felkapja előtted az üres
sörösdobozt, és a
betonfalnak löki.
Csattan egyet. Vissza.
Majd ugyanez.
És meglátod benne az életed.

(Eredetileg megjelent: ambroozia.hu)

Locker Dávid versei közel állnak hozzám, mivel a szerző a földön jár, mégis kreatívan, ugyanakkor pontosan fogalmaz. „Doboztangó” című szövege azért maradhatott meg bennem, mert olyan számomra, mint a barna, cseh sörök: keserű, mégis frissítő, hátbavágó, gyorsan fogyasztható, de sokáig élvezhető, tehát pont a szájízem szerinti. A valódi minőségét ott vélem felfedezni, hogy a csattanó lehetne elcsépelt és modoros, de mégsem érezni rajta semmilyen izzadtságszagot, dobozszerű utóízt, egyszerűen csak a valódi súlyt, érlelt keserűséget. Több ilyet, kevesebb kannásbort.

Zöldi Meliton

#art7 #verstag #citadella #varosalattunk #betonfal #sorozdoboz

CÍMKÉK: