Add tovább a verset – 12. hét – Timár Benjámin
2019-ben, a magyar költészet napján versláncot indítottunk az ART7 művészeti portálon.
Timár Benjámin
A #verstag menete: a kiválasztott költőt felkérjük, hogy a következő hétre egy másik fiatal költőtől (aki 1984. január 1. után született) ajánlja az olvasóközönségnek kedvenc versét, és írjon róla pár rövid, akár kulcsszavakkal is kifejezhető gondolatot, egyben ezzel adja át a stafétát.
Timár Benjámin versét választotta előző heti teggeltünk, Kazsimér Soma.
Timár Benjamin: A szomszéd fiúhoz
Veled szemben egy újfundlandi ül.
Marmagassága nagyobb, mint az egész délután.
Mancsának súlykerülete könnyedén satuba foghatja
huszonéves zsinór-izomzatod.
A hozzáértők életmentőnek tartják.
Te félsz tőle.
A lágy részekre gondolsz.
A hajlatokra, melyek egy állkapocs között máshogy fájnak.
És akkor megmozdul.
Egy házőrző gyorsaságával jut el a nyakadig.
*
A családi ház melegétől megvastagodott ajtó túloldalán,
a lány egyik lábáról a másikra támaszkodik.
Azon gondolkozik, hogy melyik kezével tessékeljen be,
melyikkel öleljen.
(Megjelent: FÉLonline, 2019. március 17.)
Vajna Ádám már írt erről a szövegről a Késelés késselben, de úgy gondolom, van annyira jó, hogy itt is előkerüljön még egyszer.
Benji szövegének saját súlykerülete van. Egy kutyatesttáj méretű délután időszeletébe látunk, ahol valami olyan történik, amiről, úgy tűnik csak így lehet. A mesteri sűrítés mellett az újfundlandi rejtélyességet talán az adja, hogy noha rögtön megsejtjük az állat és a fiú kapcsolatának lényegét, végig bízunk benne, rosszul értjük. De aztán jön egy mancs és nyilvánvalóvá tesz: beleket roncsol és ízületeket tép szét. Ízületei pedig mindennek vannak. Délutánnak, életkornak, fiúnak, hozzáértőknek, versnek, várásnak, kapcsolatnak, lány karjának.
Kazsimér Soma
#izulet, #ujfundlandi, #kutyatestajmagasnapszak, #sulykerulet, #marmagassag , #neologizmus, #magakettoskeresztnekisvanizulete
