Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből
Hogyan gondolkodtak a női testről a fotográfia száz évvel ezelőtti mesterei?
fotó: Józsa Ágnes
A Mai Manó Házban megláthatjuk a választ a kérdésre. Az akt a fotográfia kezdeteitől népszerű műfaj volt és a legnagyobb mestereket foglalkoztatta. A jelen kiállítás a XX. század elejétől az ötvenes évekig mutatja be a témát. Demeter Károly és Rónai Dénes fotói mellett mások műveit megismerheti a közönség. A fotográfia műfajai a festészet témáiból indultak ki, nemcsak az akt, de a csendélet, a portré és a tájképfotózás is. Ez egyszerre adott fogódzót és iránymutatást. Sokszor idézték a festészeti előképeket, mert ez adott az új látvány mellett biztonságot. A kor nézőinek szembesülniük kellett a fotó leplezetlen újdonságával. A festmény hiába valósághű, mégis távolságtartása eltávolít a realitástól. Élményként hatott annak idején, hogy míg a női test látványát esztétikai élményként érzékelték, addig a férfiaknál ez kevésbé volt elfogadott. Ezért készült kevesebb kép az erősebb nem képviselőiről.
Ismeretlen alkotóktól származó fotókat is láthatunk a kiállításon. A válogatásnál szempont volt a különböző megközelítések bemutatása is. Ahogy a festészetben, itt is az egzotikus keleti miliő legitimizálta a mezítelenséget. Például megjelent a kanapén fekvő alak is különböző pózokban – gondoljunk csak Goyára. Sokan foglalkoztak a témával, ahogy Angelo és Pécsi József, a kor fotós fejedelmei is. Míg Angelo képein puha fényekkel, teátrális beállításban láthatjuk az alanyokat, addig a kísérletező kedvű Pécsi szélesebb esztétikai skálán mozgott. A pikturalista előképek, a többféle beállítást igénylő imitáló munkák, valamint az art deco hangulata egyaránt jellemzi fényképeit.
A kis folyosón egymással szemben Máté Olga és Beck Manci képein a kortársi megközelítés érződik. Sokkal puhábbak a fények, lágyabbak a vonalak és a modellek testtartása is sokkal természetesebb, kevésbé beállított. Ez mutatja azt a gondolkodást, azt a felszabadultságot, amit a meztelenség jelentett. Az előbbiek hangsúlyozásához kellett a női fotós szeme.
Az akt témája minden korban népszerű volt, csak az változott, hogy mit tartottak szépnek, művészileg izgalmasnak. A kiállítás azzal is foglalkozik, hogy a testkép miképp változott. A legkorábbi, a századfordulón készült fotókon teltebb idomú modellek szerepelnek, hosszú, testüket részben elfedő hajjal. A harmincas évekbeli képeken már karcsú, rövid hajú, sportos, vitálisabb nőket látunk.
A fotókat a korabeli sajtóban megjelent értékes és érdekes információk egészítik ki.
Kurátor: Somosi Rita Fénybe vetkőzve – Testábrázolás a XX. század elején. Fotókiállítás a Mai Manó Házban 2026. március 22-ig.
