Féner Tamás kiállítása a Fészek Galériában
Lehet egy ferdén fölfelé forduló rugó íve drámai? És a héber betűk sorának ritmusa a végtelent idéző?
Igen. Különös fotók ezek. A valóság darabjai és mégsem a konkrétat, a megfoghatót idézik. Féner Tamás fotóművész. Szociofotói szívbemarkolók, akárhány hetilapnál, napilapnál dolgozott. Legendás képszerkesztőként nemcsak fényképezett, hanem fotóelmélettel, szerkesztéssel foglalkozott. Kutatta és tanulmányozta a képsorok tartalmi és formai összefüggéseit. Tanított az ELTE-n, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, Kaposvárott, a Népszabadság újságíróiskolájában. Fotóriporter, akit mindig a művészet és a fotózás elmélete is érdekelte. Szociográfiai alapossággal fényképezett cigány családokat, de a Cserhalmi bányászbrigád képes története hozta meg számára az elismerést. Megközelítési módja és alapossága, újat hozott a magyar fotográfiában. Az utóbbi években új arcát mutatja. Jeleket és jelentéseket keres és talál. A Fészek Galériában „Az írás Isten írása vala” címmel állította ki műveit.
Mintha ennek a kiállításnak előzményei lennének a tavalyi, Artfotó galériabeli, szakrális kompozíciók.
Az úgy van, hogy folyamatosan csinálom, amit csinálok. A tárgyakkal való manipulációnak is volt előzménye. Ez egyfajta tárgyi világ, amit már a harmadik kiállításomon használok. Úgy gondolom, hogy ezek a képek képesek arra, hogy önmagukban is jelentsenek valamit. A rugó egy spirál, ami fölfelé halad, távolodva a középponttól, acélrúd – ami egy ikeás törülközőtartó, de itt jól működik –, börtönrács, ami a bezártságnak a jele. Ezekből próbálok összerakni valamit, valamiféle viszonyt kialakítani, mesélni történetet.
Több képén héber írásjelek szerepelnek.
Ezeknek fantasztikus grafikai hatásuk van. Behúznak. Távol esnek az alapformától, ugye, az a betű az ökörfejből módosult olyanná, amilyen. Engem a betűk formája érdekel. Két helyről is kaptam Tórát, amelynek díszei kicsit el is idegenítik a tartalmukat. Számomra ez nem olvasni, hanem néznivaló. Engem a pop art kérdésfelvetése érdekel. Nem a kép formálása maga. Az egy nagyon más világ. De abban, hogy a pop art a szöveget beépítette a látványba, abban feltétlenül. Nekem, mint autonóm fotográfusnak múlhatatlan előképeim a Neue Sachlichkeit (az új tárgyiasság) és a Bauhaus mesterei, ugyanúgy, mint a képszerkesztőnek, a fotóriporternek az amerikai képes sajtó. Ezt, természetesen, Németországban magyar zsidók csinálták. Javarészt ők találták ki, ők mentek Amerikába. Nekem, mint képszerkesztőnek, a kép közlés. Alapvetés az a vizuális rendszer, amelyben a képnek a szövegnek megfelelő szerepe van. Megosztják a feladatot egymás között. Hiszek abban, hogy a kép tud szövegszerűen viselkedni.
Ezek pedig művészi képek.
Nem tudom, mi az, hogy művészi. Amikor csináltam a szocioanyagaimat, nekem el kellett mondani azt, hogy kikérem magamnak, hogy a bányászoknak nincsen lakásuk, kikérem magamnak, hogy az olajbányászok alumínium lavórban fürdenek. Kikérem magamnak, pont. Ezt most ki kellett mondanom. Pont.
Féner Tamás fotókiállítása a Fészek Galériában. Megnyitotta Passuth Krisztina. Kurátor Jerger Krisztina
